Bryce Vincent Gowryluk, egy 16 éves kanadai fiú helikopterrel került le mentésre a Crown Mountain egyik veszélyes sziklapárkányáról, miután a tervezett túraútvonal helyett jelzetlen, nagy technikai felkészültséget igénylő sziklás terepen találta magát. A fiú elmondása szerint a túra részleges útvonaltervezéséhez digitális térképeket, túraalkalmazásokat és Anthropic Claude nevű mesterségesintelligencia-chatbotot is használt.
A túra és a tévedés körülményei
Gowryluk egy nyolcórásra tervezett, nehéz hegyi túrára indult a Vancouver melletti hegyekben. A Grouse Mountain kb. 1250 méter magas tetejéről indult tovább, célja a Crown Mountain 1504 méteres csúcsa volt. Bár rendszeresen túrázik és beltéri mászóterembe is jár, és korábban már feljutott a Crown Mountain csúcsára, az adott útvonalat nem ismerte.
A tervezés során több digitális eszközt bevont — köztük Anthropic Claude-ot —, majd a terepen meredek, sziklás szakaszok következtek. Jelzett ösvény hiányában azt hitte, a Crown Couloir felé tart, amely egy jelzetlen, meredek útvonal a csúcs közelébe, de végül a Widowmaker ("özvegycsináló") Arete nevű, kitett és nagy esésveszéllyel járó sziklaformáción akadt el. Ez az Arete általában kötél- és mászófelszerelést igényel.
Mentés és állapot
Bryce vitt magával beülőt, sisakot és mászócipőt; a North Shore Rescue mentésvezetője, Paul Markey szerint azonban ez a felszerelés nem volt elegendő a technikás sziklamászó helyzethez, amelybe került. A terep fokozatosan nehezebbé vált, míg a fiú egy körülbelül másfél méter széles földpárkányon rekedt: mögötte meredek esés volt, előtte pedig majdnem függőleges sziklafal.
Miután rájött, hogy nem tud biztonságosan továbbhaladni vagy visszafordulni, először édesanyját hívta fel, majd a rendőrséget. A North Shore Rescue önkéntes csapata telefonon bemérte a helyzetét és helikoptert küldött. A helikopter a sziklafal közelsége miatt nem tudott közvetlenül odarepülni; végül két mentőereszkedett le a párkány fölötti sziklára, egyikük kötéllel lejutott Bryce-hoz, majd biztonságosabb pontra vezették, ahonnan a helikopter ki tudta emelni. A fiú sértetlenül megúszta az esetet. Amíg a mentőegység érkezett, két mászó hőtartó fóliával és élelemmel segítette őt; Bryce cserébe egy fejlámpát adott nekik.
Figyelmeztetések és következmények
Paul Markey a mentés után azt hangsúlyozta, hogy nem szabad kizárólag mesterséges intelligencia-javaslatokra hagyatkozni útvonaltervezéskor, és nem ajánlott egyedül mászni. Markey szerint az AI által adott útvonalajánlatokat mindig össze kell vetni saját terepismerettel és józan mérlegeléssel.
Bryce később azt mondta, nem Claude-ot hibáztatja az esetért, hanem saját hibájának tekinti a történteket. A mászásról nem akar lemondani — egyike céljainak, hogy a legfiatalabb kanadaiként jusson fel a Mount Everestre —, ám mostantól túraútvonalak tervezésére nem használna többé AI-t. Helyette az AI-t tanulásra, szervezési feladatokra és üzleti célokra továbbra is használná.
Szélesebb kontextus: AI és valós döntési helyzetek
A New York Times beszámolója szerint a történet nem egyedül az AI „felelősségre vonásáról” szól: a chatbot szerepe létező, de nem kizárólagos ok volt. Ugyanilyen fontos tényezők voltak az egyedüli mászás, a helyismeret hiánya, a terep alulértékelése és a visszafordulási pont elmulasztása.
A közelmúltban több olyan eset ismert, amikor AI-rendszerek válaszai valós döntési helyzetekben — többek között túrázásnál, mentális krízisben, egészségügyi vagy jogi kérdésekben — kockázati tényezővé váltak. A tanulság az, hogy a magabiztos gépi válasz veszélyes lehet, ha a felhasználó szakmai kontroll, terepismeret vagy józan ellenőrzés nélkül kezeli azt cselekvési utasításként.
Ez az eset újra ráirányítja a figyelmet arra, hogy a digitális eszközök és az AI hasznos kiegészítők lehetnek az előkészítésben, de nem helyettesítik a terepismeretet, a megfelelő felszerelést és a óvatos döntéshozatalt kockázatos körülmények között.
