A mesterséges intelligencia (AI) gazdasági hatását vizsgáló legfrissebb magyarországi piackutatást a Colliersnél Tóth Kristóf, a Colliers Associate Director és Head of Research publikálta. A tanulmány rögzíti, hogy az AI rövid idő alatt túllépett a kísérleti szakaszon, és egyre inkább a vállalati működés szerkezetét alakító, általános célú technológiává válik.
Alkalmazási arányok és növekedés
Az Európai Unióban 2025-ben a legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozások 20%-a használt legalább egy AI-alapú technológiát, szemben a 2024-ben mért 13,5%-kal. Magyarországon a 2025-ös alkalmazási arány 10,4% volt, amely elmarad az uniós átlagtól, ugyanakkor ez a hazai piac volt az egyik legdinamikusabban növekvő a régióban: a vállalati AI-használat egy év alatt 39,9%-kal bővült.
A technológia eloszlása a vállalati méret alapján jelentős különbségeket mutat: a nagyvállalatok körében mintegy 40% az AI-t használók aránya, míg a kisvállalatoknál ez 8,7%.
Mire jók ezek a számok az ingatlanpiacon?
Az AI elterjedése nem csak a munkaerőigényt vagy a foglalkoztatottság várható változását befolyásolja, hanem az ingatlanok műszaki és szolgáltatási követelményeit is. A tanulmány kiemeli, hogy az épületek technológiai felkészültsége és alkalmazkodóképessége önálló versenytényezővé válhat, így a kereslet egyre kevésbé mérhető pusztán négyzetméter- vagy létszám-alapú mutatókkal.
Irodapiac: kevesebb, de jobb – vagy legalább más jellegű kereslet
Az irodai keresletben egyszerre hatnak csökkentő és növelő tényezők. Az automatizálás – például dokumentumfeldolgozás, adatelemzés vagy ügyfélszolgálati folyamatok automatizálása – csökkentheti a rutinszerű feladatokhoz kötődő munkaerőigényt, és ezáltal az egy főre jutó irodaterületet is. Ugyanakkor az AI-val átadott feladatok mellett felértékelődhet a magasan képzett, technológiailag jártas munkavállalók szerepe, akik számára fontos a közös munkát és termelékenységet támogató fizikai környezet.
A Colliers szerint a vállalatok ezért kisebb alapterület mellett is magasabb minőséget kereshetnek: előnybe kerülnek a kiváló digitális infrastruktúrával, rugalmas alaprajzokkal, jól használható közösségi terekkel, erős ESG-teljesítménnyel és jó megközelíthetőséggel rendelkező épületek. Összességében nem feltétlenül tűnik el a kereslet, hanem inkább a magasabb minőségű irodai állomány felé rendeződhet át, különösen Budapesten.
Ipari és logisztikai ingatlanok: műszaki követelmények emelkednek
Az ipari és logisztikai szegmensben az AI alkalmazása egyelőre kevésbé elterjedt összességében, de hatásai közvetlenül megjelennek az ingatlanok technikai igényeiben. A prediktív karbantartás, gépi látás, automatizált minőségellenőrzés és termelésirányítás bevezetése nemcsak fejlettebb szoftvereket kíván, hanem nagyobb villamosenergia-kapacitást, megbízható adatkapcsolatot, korszerű érzékelő- és vezérlőrendszereket, valamint rugalmas gyártótereket is.
A tanulmány megállapítja, hogy a mesterséges intelligenciát használó hazai vállalatok 22,8%-a alkalmazta a technológiát termelési folyamatokban, ami meghaladja az uniós 20,8%-os arányt. Ez azt jelzi, hogy az intelligens gyártás több hazai szereplő esetében már jelen van, és az ipari ingatlanok értékét egyre inkább az határozza meg, mennyire képesek kiszolgálni az automatizálás következő hullámát.
A logisztikában a kereslet-előrejelzés, útvonal- és flottaszervezés, készletoptimalizálás és raktári folyamatok automatizálása alakítja az igényeket. Kiemelt szemponttá válhat a megfelelő belmagasság, teherbírású és egyenletes padló, megbízható energiaellátás, gyors adatkapcsolat és a bővíthetőség.
Retail, hotel és építőipar: különböző csatornákon át hat a technológia
A kiskereskedelemben az AI elsősorban a működési pontosságot és hatékonyságot javítja: jobb kereslet-előrejelzés, vásárlói viselkedés-elemzés, személyre szabott ajánlatok és készletoptimalizálás révén a bolthálózatok és az online csatornák összehangolása erősödhet. Ez nem feltétlenül növeli a szükséges területet, de a hatékonyabb működés stabilabb bérlői profilokat és jobb jövedelemtermelést hozhat a bérbeadók számára.
A hotelszegmensben az AI a dinamikus árképzésen, bevételgazdálkodáson, foglaltság-előrejelzésen és vendégkommunikáción keresztül javíthatja a kapacitások kihasználtságát és a jövedelmezőséget, miközben csökkentheti az élőmunka-igényt egyes folyamatokban.
Az építőiparban az AI a tervezéstől a költségbecslésen és ütemezésen át a helyszíni képfeldolgozásig sok ponton növelheti a hatékonyságot, ami Magyarországon, ahol a munkaerő-ellátottság és az építési költségek fontos tényezők, jelentősen befolyásolhatja egyes projektek gazdaságosságát.
Következtetés: minőségi differenciálódás és alkalmazkodási kényszer
A Colliers elemzése hangsúlyozza, hogy az AI hatását nem érdemes pusztán a négyzetméter-igény növekedéseként vagy csökkenéseként értelmezni. A technológia inkább a piac minőségi átrendeződését gyorsíthatja: a technológiailag felkészült, energia- és adat-infrastruktúrában erős, rugalmas tereket kínáló ingatlanok értéke nőhet, míg a nehezen fejleszthető létesítmények versenyhátrányba kerülhetnek.
A hazai AI-piac gyors bővülése egyszerre jelenthet új növekedési lehetőségeket és alkalmazkodási nyomást az ingatlantulajdonosok és fejlesztők számára. A kérdés ma már nem az, hogy lesz-e hatása az AI-nak a kereskedelmi ingatlanpiacra, hanem az, hogy mely épületek és tulajdonosok tudnak gyorsan alkalmazkodni a megváltozó technológiai követelményekhez.
