Iparág

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

Humanoid robotok futásban embereket előznek, de autonóm döntéshozatalban elmaradnak

A pekingi Humanoid Robot Világjátékokon (augusztus 22–26.) a Tiangong Ultra nevű humanoid robot 8,64 másodperc alatt futotta le a 100 métert, illetve a Tien Kung Ultra 38,15 másodperces időt ért el 400 méteren, mindkettő jócskán jobb a jelenlegi emberi világcsúcsoknál (Usain Bolt 9,58, Wayde van Niekerk 43,03).

Humanoid robotok futásban embereket előznek, de autonóm döntéshozatalban elmaradnak

Pekingben, az augusztus 22. és 26. között megrendezett Humanoid Robot Világjátékokon (World Humanoid Robot Games) látványos és vitákat kiváltó eredmények születtek: a Tiangong Ultra nevű humanoid robot 8,64 másodperc alatt teljesítette a 100 métert, míg a Tien Kung Ultra néven szereplő robot a 400 métert 38,15 másodperc alatt futotta le. Ezek az idők jócskán meghaladják az emberi hivatalos világcsúcsokat (Usain Bolt 100 m világcsúcsa 9,58 s; Wayde van Niekerk 400 m‑es csúcsa 43,03 s), és a rendezvényen több mint 2000 robot mérte össze tudását 51 versenyszámban, ahogy a South China Morning Post beszámolt róla.

Látványos sebesség, de sok hiba

A gyors időeredmények mellett a pekingi verseny nem nélkülözte a technikai bakikat sem: a rendezvényen több robot megbotlott, egyesek felgyulladtak, és gyakori probléma volt, hogy a sprintfutások után nem tudtak lefékezni, ezért a célon túlra tolódva szivacsfalaknak ütköztek. A Reuters által idézett dél‑koreai sporttudós, Csong Munhjon (Chungnam National University) szerint ugyan figyelemre méltó, hogy egy humanoid robot meg tudja tartani az egyensúlyát ilyen sebességnél, a médiafelvételek és beszámolók azonban vegyes képet mutatnak a technológia megbízhatóságáról.

Piaci kilátások és nagy számok

A humanoid robotokra épülő iparág gazdasági potenciálát több elemzés is nagyra értékeli. A Morgan Stanley 2024‑es előrejelzése szerint a piac 2050‑re akár 5 ezermilliárd (5 trillió) dollárra is nőhet, és addigra több mint egymilliárd ilyen eszköz működhet világszerte. A bank úgy számol, hogy Kínában 2026‑ban 50 ezer ilyen robotot szállíthatnak le, és 2030‑ra a kínai piac elérheti a 15 milliárd dollárt. A Boston Consulting Group és a Bank of America Institute elemzései is hangsúlyozzák, hogy a fizikai AI (embodied AI) a robotika következő nagy lépcsőfokát jelentheti, miközben a prognózisok között jelentős eltérések vannak a 2030‑ra várt gyártási volumeneket illetően.

Kína állami támogatása és geopolitikai dimenzió

Kína kormányzati szinten erőteljesen támogatja a humanoid robotikát: az iparpolitika részeként szabványok kialakítását, tesztközpontok és ipari pilotprogramok indítását ösztönzik. Az International Federation of Robotics 2024‑es adatai szerint a világon újonnan telepített ipari robotok 54 százaléka Kínába került, mintegy 295 ezer darab egy év alatt, és az országban működő ipari robotok száma meghaladta a kétmilliót. A MERICS kutatóintézet elemzése szerint Peking az úgynevezett „testet öltött mesterséges intelligenciát” (embodied AI) stratégiai technológiai irányként kezeli.

A kínai dominancia és a technológiai előrelépés nyugati politikai reakciókat váltott ki: az Egyesült Államokban az iparág felemelkedésére reagálva jogalkotási kezdeményezések indultak a nemzeti robotikai stratégia és ellátási lánc megerősítése érdekében, miközben a kínai gyártókat egyes amerikai szervek potenciális nemzetbiztonsági kockázatként is kezelték.

Mennyire autonómak valójában az idei versenyen szereplő robotok?

A MERICS és más kutatók szerint a közönség által látott videók – táncoló, kickboxoló vagy precíz kézmozdulatokat végző humanoidok – gyakran félrevezetőek lehetnek: sok bemutatót előre beprogramozott mozdulatsorokkal vagy távvezérléssel hajtanak végre. A pekingi esemény szerinti szabályok idén szigorúbbak voltak: a 100 és 400 méteres futamokat kivéve a többi számban automata teljesítést írtak elő. Ennek ellenére szakértők, köztük Paruncshaja Dzsámkrádzsang (Mahidol University), azt hangsúlyozzák, hogy a jövő igazi mérföldköve az lesz, ha a robotok menet közben képesek lesznek mérlegelni – például felismerni egy akadályt és időben lassítani.

A fizikai képességek mellett a kognitív és adatoldali korlátok is jelentősek: a finommotoros, érzékelésen alapuló feladatokhoz szükséges kép‑, hang‑, tapintási és térbeli adatok begyűjtése és valós idejű feldolgozása jóval összetettebb, mint amire a nyelvi modellek tanítása során van tapasztalat. Rodney Brooks (iRobot társalapítója, korábbi MIT‑professzor) rámutatott, hogy a tapintási adatok gyűjtésének nincs még kialakult, széles körben elfogadott gyakorlata.

Következtetés: látványosak, de még nem általános célúak

A pekingi verseny egyszerre volt lenyűgöző bemutató és figyelmeztetés: bizonyos, szűk feladatkörökben a humanoid robotok már emberfeletti teljesítményre képesek, különösen sebességben, ugyanakkor megbízható, autonóm és sokoldalú működéshez még jelentős fejlesztések, több és jobb adat, valamint erősebb kognitív képességek szükségesek. A piaci várakozások nagyok, és Kína erős állami hátszele felgyorsíthatja a fejlesztéseket, de a technológiai és adat‑alapú hiányosságok miatt a valódi, általános célú humanoid robotok még messze vannak a mindennapi, megbízható alkalmazástól.