A magyar technológiai versenyképesség egyik alapvető problémája, hogy bár jó egyetemek és képzett szakemberek állnak rendelkezésre, ebből továbbra is kevés saját, globálisan versenyképes technológia vagy termék születik — hangzott el a Portfolio Back to Europe konferencia technológiai paneljén.
A beszélgetés résztvevői rámutattak: a hazai IT-piacot ma erőteljes szakember-elszívás jellemzi. Hernádi József, az Atos Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a távoli munkavégzés általánossá válása tovább erősítette ezt a folyamatot: sok tehetséges magyar szakember vagy külföldre költözött, vagy Magyarországról dolgozik külföldi vállalat számára.
Piaci torzítások és a "gyorsan növő" cégek hatása
Hernádi szerint az elmúlt években a piacot torzító hatások is megjelentek: bizonyos vállalatok rendkívül gyors növekedést értek el nem klasszikus piaci alapon, és magas bérekkel vonzották el a szakembereket a versenypiaci szereplőktől. Ennek következményeként a hazai ökoszisztéma kevésbé tudott hosszú távú, hazai fejlesztéseket felépíteni.
Nincs igazán önálló magyar technológiai szektor
Kuthy Antal, az E-Group ICT Software vezérigazgatója határozottabban fogalmazott: szerinte 30 éve ugyanazok a minták ismétlődnek Magyarországon. "Szerintem ugyanazt a dalt énekeljük 30 éve" — mondta. Rámutatott, hogy bár kiemelkedő egyetemek és jó szakemberek vannak, sokan multinacionális vállalatoknál helyezkednek el, és nem jön létre olyan önálló magyar technológiai szektor, amely világszinten is jelentős termékeket hozna létre. Vannak ugyan hazai fejlesztőközpontok és multinacionális vállalatok „lerakatai”, de ez nem ugyanaz, mint egy nemzet saját, exportképes technológiája.
Európa tőkehiánya és az AI alkalmazása mint kitörési pont
A panel résztvevői kitekintettek Európa helyzetére is. Hernádi szerint a mesterséges intelligenciáért zajló versenyt, ha a rendelkezésre álló tőkét nézzük, Európa egyértelműen le van maradva az Egyesült Államok mögött. Ugyanakkor szerinte a kontinens számára lehetőség a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásában rejlik: arányaiban sok európai vállalat már ma is használ AI-t, és nem feltétlenül a modell kiválasztása a legfőbb kérdés, hanem az, hogyan építik be azt a folyamatokba.
Kuthy azonban figyelmeztetett, hogy az AI használata önmagában nem jelent technológiai önállóságot. Felhívta a figyelmet azokra a számokra és példákra, amelyek szerint "jól hangzik, hogy 21 százalék használja az AI-t", de ha a mögöttes technológia amerikai eredetű, akkor a pénz nagy része végül elhagyja Európát. Ennek alapján stratégiai autonómiára van szükség: ha nincs saját technológiád, miközben másoknak van, hosszú távon függő helyzetbe kerülhetsz.
Ugyanakkor Kuthy nem hajlandó leírni az európai AI‑fejlesztéseket: szerinte még "az első milliméternél vagyunk", és a fejlődési pálya akár nagyon hosszú is lehet, ezért túl korai lemondani a versenyről.
A magyar kihívás: megtartani a gondolkodó embereket és biztosítani a folytonosságot
Kuthy szerint Magyarország számára az egyik legnagyobb feladat az, hogy képes-e itthon tartani azokat az embereket, akik "nagy gondolatokkal" rendelkeznek, és adni nekik elég időt és folytonosságot ahhoz, hogy ezekből valós technológia szülessen. A technológiai fejlődéshez bizalom és folytonosság szükséges; ha projektek vagy szakmai közeg gyakran megszakadnak, nehéz világszínvonalú terméket előállítani.
Hernádi hozzáfűzte, hogy az Atos Magyarország tapasztalataiban nem jelentkezett komoly negatív hatás abban az értelemben, hogy európai partnerek elutasították volna a magyar szereplőket. Szerintük magyar konzorciumvezetőként is sikerült bevonniuk jelentős európai szereplőket többmillió eurós projektekbe, ami részben az Atos iránti bizalommal magyarázható.
A Horizont Európa kizárás reputációs hatásai
A beszélgetés moderátora, Szabó Dániel felidézte, hogy a közbeszédben gyakran összemosódott a modellváltó egyetemek kizárása azzal, mintha általában a magyar szereplők kizárásra kerültek volna a Horizont Európa programból. Kuthy szerint ennek volt reputációs hatása: egyes külföldi partnereknél felmerült a kérdés, hogy egy magyar vállalat bevonása okozhat‑e problémát egy konzorciumban. Ez a bizonytalanság egyes esetekben hátráltató tényezőként jelentkezett.
Következtetések
A panel résztvevői hangsúlyozták: bár Magyarországon megvan az intellektuális bázis, a kihívás a tehetségek megtartása, a hosszú távú projektek finanszírozása és a technológiai autonómia felépítése. Az AI alkalmazása lehet kitörési pont, de önmagában a használat nem pótolja a saját technológia és tőkebázis hiányát. A beszélgetés során elhangzott vélemények szerint bizalomra, folytonosságra és stratégiai irányra van szükség ahhoz, hogy Magyarország valódi, exportképes technológiákat tudjon létrehozni.
