Tanács Zoltán, a Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetője a Telexnek adott interjújában több, a magyar tudománypolitikát érintő átalakításról beszélt. A tárcavezető bejelentette, hogy a minisztérium és a kormány több korábbi állami szerződés és támogatási konstrukció átvilágítását folytatja le. A célok között szerepelnek a kutatási források elosztásának módosítása, a HUN-REN vezetési modelljének újragondolása és az Élvonal program folytatása átalakított formában.
Mennyiségek és pénzügyi kitettség
Tanács Zoltán szerint a felülvizsgálat kiterjedt pénzügyi kitettséget tárt fel. A tárcavezető összefoglalója szerint az előzménytárcákhoz köthető űrszerződések összértéke nagyjából 820–850 milliárd forint körül mozog, és ezek közül egyes szerződések egészen 2040-ig érvényesek. Emellett informatikai szolgáltatási szerződésekből mintegy 200 milliárd forintnyi „élő” megállapodás van még hatályban. Tanács külön kiemelte a 4iG-csoporttal kötött szerződések átvilágítását, és azt, hogy a kormány e kapcsolatokban jelentős pénzügyi kitettséget lát.
Aminősített ügyek közé sorolta a Kréta és Poszeidón informatikai rendszerek, valamint a Gondosóra program ügyét, melyek egyenként százmilliárdos tételűek lehetnek. Emellett említést tett az e-ingatlanrendszer kifizetéséről, amelyre 16 milliárd forintot utaltak.
HUN-REN: vezetés, pályázat és testületi összetétel
A Tudományos és Technológiai Minisztérium változtatásokat tervez a korábban a Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózatnál, a HUN-REN-nél. Tanács Zoltán azt mondta, hogy a kutatóhálózat jelenlegi működése „kicsit fekete dobozzá” vált, és a kormány korlátozott rálátást tapasztal. A minisztériumhoz érkező jelzés szerint a hálózatban hosszabb távon nem kívánnak a jelenlegi vezetéssel dolgozni.
A kormány ezért rövid távú, átmeneti vezetés felállítását tartaná célszerűnek, amely a tervek szerint nagyjából egy-két hónapig működne. A tartós megoldás azonban nem kinevezett átmeneti vezetés lenne, hanem egy nyílt pályázaton kiválasztott új menedzsment. A jövőbeni vezetés kiválasztását Tanács "nyitott pályázatként" képzeli el, és a vezető testület összetételét is úgy módosítanák, hogy ne kizárólag a kormány jelölhessen tagokat. A tervek szerint bevonnák a Magyar Tudományos Akadémiát és a kutatói közösséget is a testület kialakításába.
Tanács hangsúlyozta, hogy a HUN-REN finanszírozási modelljét nem kívánja alapjaiban megszüntetni: szerinte maga a konstrukció nem rossz, és előnyt jelent, hogy többéves finanszírozási megállapodások növelték a kutatásra fordítható forrásokat az előző időszakhoz képest.
Élvonal program: nem szűnik meg, de megváltozik a szerkezet
A kormány által korábban nagy vitát kiváltó, többéves 260 milliárd forintos ígérettel hirdetett Élvonal programmal kapcsolatban Tanács Zoltán úgy fogalmazott, hogy maga a program célja nem volt vitatható, a probléma az volt, hogy a korábbi kormány több évre előre ekkora összeget rendelt hozzá. Összehasonlításként megjegyezte, hogy a teljes NKFI Alap éves költése nagyjából 110–120 milliárd forint, míg az Élvonal éves szinten 40–50 milliárdot jelentett volna.
A tárcavezető megerősítette, hogy az Élvonal nem szűnik meg: a kormány továbbra is szeretne világhírű kutatókat Magyarországra hozni, de az új programmodellben nem egyéni kutatókat támogatnának önmagukban, hanem 5–10 fős kutatócsoportokat, amelyek 3–5 éves kutatási mandátumot kapnának egy-egy területen. Tanács említette, hogy az első megállapodások már folyamatban vannak, és Krausz Ferenc együttműködését is folytatnák. A program intézményi kereteit állami keretek között képzelik el.
Űrpolitika: nem teljes visszavonulás, új ügynökség és törvény
Az űrkutatási programok és szerződések kapcsán Tanács elmondta, hogy az űrpolitikában nem cél a teljes visszavonulás. Pozitívan értékelte a HUNOR programot, amely Kapu Tibort az űrbe juttatta, és közölte, hogy a programot nagyjából fél évvel meghosszabbítanák a jelenlegi költségvetés növelése nélkül. Emellett a tárca űrtörvény és egy új űrügynökség létrehozását is tervezi.
A miniszter szerint Magyarországnak jelenleg nem elsősorban saját, nagy műholdas rendszerekre van szüksége, hanem erős beszállítói bázisra: több tucat vagy akár száz magyar űripari cég fejlődését tartaná kívánatosnak, nem egyetlen nagy rendszert.
Digitális ügyek és mesterséges intelligencia
Az interjú végén Tanács Zoltán kitért az MI szabályozására is. Véleménye szerint a politika nem veszi eléggé komolyan az MI kockázatait, és nemzetközi szinten egy, a nukleáris fegyverzetkorlátozáshoz hasonló, „mesterségesintelligencia-lassítás és -kontrollprogramra” lenne szükség. Magyarországon a cél egy olyan szuverén MI-megoldás kialakítása, amelyet az állami közigazgatás biztonságosan használhat.
Következő lépések
A Tudományos és Technológiai Minisztérium a tervek szerint folytatja az állami szerződések és támogatások átvilágítását, miközben a HUN-REN vezetésének gyors, átmeneti rendezését és hosszabb távon pályázati alapú vezetői kiválasztást tervez. A minisztérium emellett több forrást szeretne az NKFI Alapba juttatni, erről már tárgyalások folynak a pénzügyi tárcával.
A változtatások hatásai a kutatás finanszírozására, a kutatói közösség tagságára és a hosszú távú szerződések költségvetési terheire a további átvilágítások és részletes tervek alapján derülnek majd ki.
