Szabályozás

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

Jogfenyegetések nőnek az AI-alapú deepfake kampányanyagok miatt

A főszereplők a politikusok és kampánycsapataik, köztük Derrick Van Orden és Rebecca Cooke, akik körül a hét folyamán jogi lépések zajlottak.

Jogfenyegetések nőnek az AI-alapú deepfake kampányanyagok miatt

Az utóbbi hetekben egyre több jelölt és megválasztott tisztségviselő kapott jogi figyelmeztetést vagy panaszt AI-alkalmazással készült, kampánycélú deepfake-videók miatt. A probléma egyik friss példája Derrick Van Orden (R-Wisconsin), akit ezúttal egy úgynevezett cease-and-desist — azaz felszólító — levélben értek el: ellenfele, Rebecca Cooke ügyvédei azt állítják, hogy Van Orden ismételten megtévesztő, mesterséges intelligencia által generált videókat tett közzé, amelyek hamisan tulajdonítanak Cooke-nak állításokat.

A konkrét eset

A Cooke ügyvédjei által Van Ordennek szerdán küldött felszólítás különösen egy augusztusi X-bejegyzést emelt ki, amelyben egy AI-vel előállított videóban Cooke azt mondja, hogy szeretne „minél több korrupciót kihasználni, és minden illegális bevándorlónak ingyenes egészségügyi ellátást adni” — állítás, amely szerint Cooke soha nem fogalmazott meg ilyen formában. Van Orden kampánystábja nem válaszolt a megkeresésekre, maga a képviselő azonban nyilvánosan egy szintén AI-vel generált videóval reagált, amelyben egy Democratic Socialists of America feliratú pólót viselő kacsa kiabálja: „cease and desist.”

Szélesebb trendek és jogi keretek

Az idei választási ciklusban az AI-deepfake anyagok elterjedése hangsúlyos: egyes kampányok hiperrealisztikus, mások karikatúraszerű videóhirdetéseket használtak. Például a texasi szenátusi republikánus jelölt, Ken Paxton olyan reklámokat futtatott, amelyek valós és pontatlan állítások keverékét mutatták be ellenfeléről, James Talarico-ról. Louisiana republikánus szenátusi előválasztásában pedig egy jelölt azt ábrázolta, hogy illegális bevándorlókat szállítanak szavazóhelyiségekhez.

Több szereplőnél jogi eljárások is indultak vagy fenyegetések érkeztek: Texas helyettes kormányzója, Dan Patrick (R) ellen vádemelés jött a demokrata kihívója, Vikki Goodwin részéről szeptemberben Texas deepfake-választási törvénye alapján. A texasi jogszabály tiltja, hogy AI-alkalmazással készült hirdetéseket sugározzanak 30 nappal a választás előtt, ha azok célja a választás befolyásolása; Goodwin szerint a szabályozásnak a korai szavazás megkezdése előtti 30 napra kellene vonatkoznia. Patrick kampánya olyan AI-gyártású támadóvideókat hozott nyilvánosságra, amelyek hamisan ábrázolták Goodwin-t egy futballmeccsen olyan pólóban, amelyen „taxes” (adó) volt olvasható a „Texas” helyett; a kampány később eltávolította a videókat, szóvivőjük pedig „nyilvánvaló paródiaként” jellemezte azokat.

Észak-Karolinában Michael Lee állami szenátort (R) is felszólító levéllel illette demokrata kihívója, Jessica Bichler, miután AI-gyártású hirdetéseket használt; Észak-Karolina jelenleg nem rendelkezik külön szabállyal az AI-kampányanyagokra vonatkozóan.

Állami szabályozás és a bizalom kérdése

A National Conference of State Legislatures adatai szerint körülbelül 31 államban léteznek politikai deepfake-ekre vonatkozó szabályok, és közülük legalább 28 előír valamilyen kötelező tájékoztatást az AI-eredetű tartalmaknál. Ugyanakkor a szövetségi szintű szabvány hiánya miatt a kampányok és a jogi képviselők gyakran levelekhez, bírósági lépésekhez vagy bűnügyi panaszokhoz fordulnak, hogy érvényt szerezzenek a vitatott tartalmak kapcsán.

Politikai és közérzeti következmények

Politikai szakértők szerint az AI-deepfake-ek aláássák a választók bizalmát a politikai rendszerben, mert megnehezítik annak megítélését, mit is képvisel valójában egy jelölt. A kutatások és szakértők megjegyzései szerint ezek a videók még akkor is hatásosak lehetnek, ha a nézők tudják, hogy hamisak, és hozzájárulhatnak a kormányzati intézmények, a média és egyéb szervezetek iránti általános bizalomcsökkenéshez.

Kitekintés

A jelenlegi jogi kihívások és figyelmeztetések várhatóan tovább szaporodnak, amíg a szövetségi szabályozás nem teremt egységes keretet az AI által generált politikai tartalmak kezelésére. A kampányok, jelöltek és jogi képviselők egyaránt egyre gyakrabban folyamodnak jogi eszközökhöz vagy nyilvános figyelmeztetésekhez, hogy kontrollálják a választási kommunikációban felbukkanó mesterséges intelligencia által előállított manipulált anyagokat.