Egy nonprofit kutatócsoport és független elemzők azt állítják, hogy több kínai vállalat által nyilvánosan kiadott, élvonalbeli nyílt súlyú nyelvi modell tanításában olyan Nvidia Blackwell architektúrájú GPU-kat használtak, amelyeket az Egyesült Államok tilt a Kínába vagy kínai tulajdonú cégekhez történő exportálásra.
Will DePue, a Unemployment Labs vezetője — korábbi OpenAI-kutató — a DeepSeek, Moonshot AI, MiniMax és Ant Group által nyíltan közzétett modellek súlystruktúráit elemezte. A súlyokban és konfigurációkban felfedezhető jelek alapján azt találta, hogy a leginkább figyelt modellek, köztük Moonshot Kimi K3 kiadásai és DeepSeek V4 modelljei olyan „ujjlenyomatokat” mutatnak, amelyek kompatibilisek Blackwell chipeken végzett betanítással.
Miért fontos ez a megállapítás?
Az Egyesült Államok exportkorlátozásainak célja, hogy fenntartsa az amerikai vezető szerepet a mesterséges intelligencia terén, és megakadályozza, hogy Kínába kerüljenek a legcsúcskategóriás számítási erőforrások. A Blackwell GPU-k tiltottak a Kína és kínai érdekeltségű cégek felé történő közvetlen exportban; ennél kevésbé erős H200-as chipek exportját bizonyos feltételek mellett engedélyezik.
A súlyok elemzése arra utal, hogy a tiltás megkerülésének problémája jelentős: Epoch AI nonprofit szervezet becslése szerint körülbelül kétmillió fejlett gyorsító került Kínába 2024 és 2025 során olyan módszerekkel, amelyek elrejtették a végső rendeltetést. Epoch továbbá azt állítja, hogy 2024–2025-ben mintegy 275 000 Nvidia AI-gyorsítót importáltak Málajziába, ahol offshore adatközpontokban való használat népszerű módszernek bizonyult a hozzáférésre.
Offshore adatközpontok és a szabályozás szürkezónája
A dokumentált adatok nem feltétlenül bizonyítják, hogy a modelleket kizárólag Blackwell chipeken tanították vagy hogy minden esetben jogsértés történt: a chipek lehettek offshore adatközpontokban, illetve hajózási és logisztikai láncok révén kerülhettek a végső használathoz. Ugyanakkor az exporttilalom célja éppen az ilyen megoldások elleni védelem: megakadályozni, hogy kínai AI-laborok a legerősebb hardvereken tanítsanak.
Elemzők és politikai megfigyelők vitatják a gyakorlat hatékonyságát. Sam Bresnick, a Georgetown Center for Security and Emerging Technology kutatója arra mutatott rá, hogy az érdemi technológiai előny védelméhez nem elegendő pusztán a chip tulajdonlásának vagy telepítési helyének korlátozása, ha azok ugyanakkor más országokban továbbra is könnyen hozzáférhetők.
Megaspeed, Alice Huang és Nvidia vezetőségi ügyek
A vitatott kereskedelem egyik központi szereplője Megaspeed, amelynek vezetője Alice Huang. A cég Speedmatrix nevű leányvállalatán keresztül több éve szerepel a chip-kereskedelemben, és mind az amerikai, mind a szingapúri hatóságok vizsgálatai célkeresztjébe került. Bloomberg pénteken azt is közölte, hogy Alice Huang-hoz köthető cég állítólag tiltott Nvidia chipek csempészésében vett részt egy sanghaji adatközpontba.
Eközben Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója ezen a héten távozott a cégtől, miután elismerte viszonyát Alice Huang-nal, aki Megaspeed ügyvezetője. Alice Huang-t több forrásban azzal is gyanúsították, hogy a kínai hírszerzés ügynökének minősülhet. A nyilvánosság számára a vezetői kapcsolat és befolyás ügyei keltették a legnagyobb figyelmet, de az Nvidia esetleges jogi felelőssége exportellenőrzési szabályok megsértésében szintén jelentős szerepet játszhatott a vállalati döntésekben.
Nvidia és Jensen Huang mindketten azzal érveltek, hogy Megaspeed adatközpontjait a vállalat képviselői megtekintették, és legitimnek minősítették.
Gazdasági és politikai következmények
A Culper nevű short-selling kutatócég májusi jelentése szerint az Nvidia egyfajta „Kína-problémával” néz szembe, mert bevételének jelentős részét kínai kereslet generálja — akár távoli adatközpontokon keresztül, akár tiltott csatornákon keresztül. A jelentés rámutatott Megaspeed és Nvidia kapcsolatára, és azt állította, hogy Alice Huang cégeit olyan kínai társaságok támogatják, amelyek el vannak tiltva az amerikai chipekhez való hozzáféréstől.
Egyes elemzők szerint, ha Kína megerősíti saját félvezetőiparát, az hosszabb távon megszüntetheti a kínai igényt az Nvidia chipek iránt, ami jelentős piaci változást hozhat. Ugyanakkor más szakértők — köztük Graham Webster, a Stanford kutatója — úgy vélik, hogy a chip-kereslet annyira nagy, hogy a készletek visszatartása önmagában nem fogja ösztönözni a hazai termelést.
Jelenleg mintegy 600 000 H200 chipről számoltak be, amelyek Hongkongban raktározódnak kivitelre várva; ezek jövőbeli sorsát és importengedélyét megfigyelők eltérően magyarázzák, többek között kereskedelmi alkuk vagy biztonsági aggályok miatt.
Szabályozói felügyelet és felelősség
A jelenlegi amerikai gyakorlat szerint a vállalatoknak korlátozott kötelezettségeik vannak arra vonatkozóan, hogy nyomon kövessék, mit kezdenek vevőik a kontrollált eszközökkel, például AI-chipekkel. Ugyanakkor ha a vizsgálatok megállapítják, hogy tiltott chipcsempészet zajlott, és Nvidia vezetői érintettek voltak vagy tudtak róla, az súlyos jogi és üzleti következményekkel járhat.
A kereskedelemért felelős amerikai hivatal, amely az exportengedélyek kiadását felügyeli, szintén vizsgálat alatt áll: a jelentések szerint Howard Lutnick titkár lehetőleg elveszítheti pozícióját, miután felmerült, hogy azok a vizsgálók, akiknek feladata lett volna a gyanús chipvásárlók feltárása, nem találtak megnyugtató bizonyítékot, és túl közeli kapcsolatban álltak Nvidia tisztségviselőivel.
Következtetés
A súlyok elemzéséből és a nyilvános vizsgálatokból kirajzolódó kép azt sugallja, hogy a tiltott vagy megkerüléssel szerzett Nvidia Blackwell chipekhez való hozzáférés valós probléma lehetett a kínai élvonalbeli AI-laborok számára. A kérdés most az, hogy a hatósági vizsgálatok és a vállalati belső átalakulások milyen mértékben tudják tisztázni a csempészés, az exportellenőrzések betartása és a vezetői felelősség körüli kérdéseket.
