Októbertől Rakó Ágnes tölti be a KPMG Magyarország vezérigazgatói pozícióját. Ő az első nő, aki a cég magyarországi vezetői székébe kerül, és újdonság, hogy nem az audit területről, hanem a tanácsadói oldalról érkezik a vezérigazgatói posztra.
A vezető az interjúban a Portfolio számára hangsúlyozta, hogy a KPMG Magyarország jövőbeli növekedését elsősorban a régiós értékláncba való szorosabb beépülés és a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások jelentik majd. Mivel ügyfeleik jelentős része országhatárokon átívelően működik, a további növekedés érdekében a vállalatnak olyan területekre kell koncentrálnia, ahol a magyar szakértelem régiós mércével is értéket teremt. Ugyanakkor a hazai piac továbbra is kiemelten fontos; ott világosan meg kell határozni a fókuszterületeket, amelyeknél a legnagyobb ügyféleredmény és növekedési potenciál érhető el.
Hosszabb távon Rakó szerint cél, hogy a magyarországi operáció ne pusztán volumenalapú szolgáltató legyen, hanem olyan tudásközpont, amely magasabb hozzáadott értékű munkákat emel be a globális értékláncba. Ezt a növekedést a KPMG a kollégák szaktudására és tapasztalatára kívánja építeni, kiegészítve a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel. Ennek része, hogy munkatársaikat felkészítik a technológia tudatos és felelős használatára, és nemcsak AI‑képzéseket terveznek, hanem konkrét elvárásokat is megfogalmaznak az eszközök napi alkalmazására vonatkozóan.
A bizonytalanság és a vállalati alkalmazkodás
Rakó Ágnes szerint a gazdasági és geopolitikai környezet tartósan bizonytalan, ezért a vállalatoknak a rezilienciát és a gyors alkalmazkodást kell előtérbe helyezniük. Ennek gyakorlati következményei rövidebb tervezési ciklusok, több forgatókönyvre való felkészülés és gyorsabb döntéshozatal. A magyar gazdaság 2026 második negyedévében 1,7 százalékkal növekedett éves alapon, és az iparban is javulás jelei láthatók; ugyanakkor a vállalati bizalom augusztusban visszaesett, és a beruházások több mint 6 százalékkal csökkentek a második negyedévben. Ezek a számok azt mutatják, hogy a vállalatok látnak lehetőségeket, de a nagyobb, hosszú távú beruházásokban óvatosak maradnak.
Rakó ezért nem általános optimizmust, hanem inkább óvatosságot és felkészültséget említ: a cégek igyekeznek megőrizni mozgásterüket, és több lehetséges gazdasági pályára felkészülni, amihez rugalmas döntéshozatalra, gyors és megbízható információkra, valamint jó minőségű adatokra van szükség.
Mesterséges intelligencia: technológia helyett üzleti problémákra fókuszálás
A KPMG magyar vezetője szerint sok AI‑projekt azért nem sikeres, mert hiányzik mögülük a szervezeti és működési átalakulás. Rakó hangsúlyozza, hogy a cégeknek nem azzal érdemes kezdeniük, hogy „hol tudnánk AI‑t használni?”, hanem azzal, hogy „melyik üzleti problémánkat akarjuk megoldani?”. Lehetséges, hogy az AI lesz a megoldás, de előfordulhat, hogy egyszerűbb automatizáció vagy más technológiai megoldás hatékonyabb.
Három kulcsfeltételt nevez meg az AI sikeres bevezetéséhez: jó minőségű, rendszerezett adatok; megfelelően felkészített munkatársak; valamint a technológia rendszerszintű beépítése a napi működésbe. Emellett hangsúlyozza, hogy az AI önmagában nem alakítja át a vállalatot; a folyamatokat és a munkakultúrát is át kell alakítani a kézzelfogható üzleti eredmények eléréséhez.
A megtérülési potenciált jelentősnek tartja, ezért nem tanácsolja a várakozást: előnybe kerülnek azok a cégek, amelyek az AI‑t üzleti stratégia mentén, mérhető célokhoz kötik.
Szabályozás, bértranszparencia és a nők szerepe a vezetésben
A szabályozási kihívások kapcsán Rakó felhívta a figyelmet az uniós bértranszparencia‑irányelvre: azt júniusig kellett volna átültetni a magyar jogrendbe, de a hazai szabályozás késik, és jelenleg őszre várható. Ez ugyan adott némi plusz felkészülési időt a vállalatoknak, de Rakó szerint nem érdemes elhalasztani a szükséges intézkedéseket; a cégeknek át kell tekinteniük javadalmazási rendszereiket, rendezetten kell tartaniuk a releváns adatokat és fel kell tárniuk indokolatlan bérkülönbségeket.
A KSH adatai szerint a nemek közötti átlagos kereseti különbség az elmúlt években mérséklődött, de a bértranszparencia‑irányelv célja elsősorban a vállalaton belüli azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők közötti indokolatlan különbségek felszámolása. Rakó szerint a bértranszparencia nem csupán megfelelési kérdés, hanem a munkáltatói hitelesség, a szervezeti bizalom és a tehetségmegtartás alapja, és sok esetben kultúraváltást igényel.
A Global Female Leaders Outlook kutatás kapcsán Rakó kiemelte, hogy a női vezetők körében erős elvárás a technológiai felkészültség, a reziliencia, az alkalmazkodóképesség, az érzelmi intelligencia és a változásmenedzsment képessége. A kutatás rávilágított arra is, hogy a személyes kapcsolatok fontos szerepet játszanak a szakmai sikerben, ugyanakkor az informális hálózatok gyakran férfiakat részesítenek előnyben, ami struktúrális akadályt jelent a nők előtt.
Rakó szerint a valódi előrelépéshez nem elég több női vezető — meg kell változtatni a mögöttes beidegződéseket és informális rendszereket is.
Fenntarthatóság mint üzleti kérdés
A KPMG Magyarország a fenntarthatósági szolgáltatások kifejezést (Sustainability) részesíti előnyben az ESG helyett, mert a téma túlmutat a megfelelésen: arról is szól, mennyit ér ma egy vállalat és milyen hosszú távú versenyképességet tud biztosítani. A BCSDH‑val közös felmérés szerint a vállalatok 91 százaléka úgy látja, hogy az ESG‑minősítés versenyelőnyt jelent, és 87 százalékuk szerint a jobb ESG‑teljesítmény 2027‑re még fontosabb üzleti szemponttá válik.
Rakó szerint a fenntarthatóság egyre kevésbé különálló terület: beépül a kockázatkezelésbe, a munkavállalói elköteleződésbe és a hosszabb távú értékteremtésbe. Azok a cégek járnak előnyben, amelyek nem csupán megfelelni próbálnak, hanem a fenntarthatósági célokat aktívan integrálják üzleti stratégiájukba.
A cikk megjelenését a KPMG támogatta.
Címkék: zöld világ, vezérigazgató, mesterséges intelligencia, KPMG, fenntarthatóság, ESG, KPMG Magyarország, AI, gazdasági kilátások
