A Portfolio Lendületben, a Hazai Vállalkozások 2026 konferencia kkv vezetői panelbeszélgetésén a résztvevők a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) termelékenységi problémáiról, a generációváltás nehézségeiről, valamint a digitalizáció és az állami támogatások hatásairól vitáztak. A közönség többsége úgy látta: a hazai kkv-k többsége nem elsősorban forráshiánnyal küzd, hanem alacsony hatékonysággal; a támogatások sokszor nem a versenyképes fejlődést, hanem pazarló kapacitások vagy magáncélú fogyasztás finanszírozását szolgálják.
Állami támogatások: támogatás vagy torzítás?
Lévai Bálint, a BioTechUSA Group tulajdonosa úgy foglalt állást, hogy az elmúlt időszakban az állami támogatások elosztása gyakran nem teljesítmény, hanem lobbierő alapján történt. Hangsúlyozta, hogy egy stabil, versenyképes vállalkozásnak elvileg nincs szüksége állami támogatásra, mert a magántőke elérhető a jó ötletek finanszírozására.
Wittstein Albert, a Munch alapítója tapasztalatai alapján arra mutatott rá, hogy az állami kockázatitőke-programokból finanszírozott startupok többsége nem volt életképes a források elapadása után, mivel működésüket gyakran a pályázati kritériumokra optimalizálták.
Ugyanakkor Hoffmann Tamás, a Holcim Magyarország ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet: vannak olyan beruházások — például a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás — amelyeknél elengedhetetlen az állami szerepvállalás, mert jelenleg piaci alapon nem térülnek meg.
Termelékenység: számok és okok
Hoffmann az OECD adataira hivatkozva kiemelte a termelékenységi különbségeket: Magyarországon egy munkaóra alatt átlagosan 55 eurónyi GDP keletkezik, míg Németországban ez az érték 96 euró. Ennek hátterében szerinte a nyugat-európai magasabb gépesítettség, nagyobb innovációs ráta és rövidebb munkaidő áll; a hazai kkv-k pedig gyakran túlórákkal próbálják pótolni a hatékonyság hiányát.
Generációváltás és profi menedzsment
A beszélgetésen bemutatott egy másik, vitatott megállapítás szerint a hazai alapítók többsége inkább csődbe vinné vállalkozását, mintsem profi menedzsmentre vagy külső befektetőre bízná. A közönség körülbelül 60 százaléka egyetértett ezzel.
Hoffmann Tamás rámutatott a delegálás és a bizalom hiányára: sok cégvezetőnél egy kézben koncentrálódik a napi működés, ami megakadályozza a méretnövekedést. Dr. Szabóné Dr. Benyeda Zsófia, a Prophyl társtulajdonosa és stratégiai ügyvezetője viszont arról számolt be, hogy a szervezetfejlesztés és egy külső, nem családtag ügyvezető bevonása náluk áttörést hozott: a vállalat most professzionális, a tulajdonostól független menedzsmenttel működik, ami lehetővé teszi a külső tőke bevonását.
Kulcsár Ildikó, a Cudy Future Kft. ügyvezetője hangsúlyozta a külső szakértői segítség szerepét a sikeres átadásban, és megosztotta, hogy családi vállalkozásukban mindkét lánya a cégnél dolgozik, sőt a következő generáció is készül a vezetői szerepre.
Innováció és mesterséges intelligencia
A panel kitért az innováció és a technológiai alkalmazkodás jelentőségére is. Wittstein Albert elmondta, hogy a saját cégüknél a mesterséges intelligencia (MI) bevezetésével a korábbi közel 100 fős csapatot körülbelül 30 főre tudták optimalizálni anélkül, hogy árbevételük csökkent volna. Szerinte a fehérgalléros szektor vezetőinek kötelező megérteniük és operatívan alkalmazniuk az MI-eszközöket.
Kulcsár Ildikó is hangsúlyozta a technológiai váltás kényszerét, és rámutatott, hogy az új megoldások bevezetésében jelentős belső ellenállást kell legyőzni.
Külpiaci terjeszkedés és verseny
Hoffmann Tamás az építőiparból vett példát: szerinte a hazai piac hosszú ideig védett volta és az állami megrendelések bősége miatt a támogatott nagyvállalatok nem kényszerültek innovációra, ezért nem jelentek meg sikeresen a környező országok infrastruktúra-tenderein. Ezzel szemben a hazai jelenlétű külföldi multinacionális vállalatok versenyre kényszerítik a magyar szereplőket, ami hatékonyságnövelésre ösztönöz.
Mire figyeljenek a kkv-k a következő két évben?
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a következő két év sikerét elsősorban a belső hatékonyság növelése, a klímaadaptáció és a kormányzati gazdaságpolitika kiszámíthatósága határozza meg. A panelbeszélgetés összességében arra világított rá, hogy a források megléte önmagában nem old meg strukturális problémákat: szükség van professzionális menedzsmentre, belső szervezeti fejlesztésre és a technológiai alkalmazkodásra annak érdekében, hogy a hazai kkv-k versenyképesebbekké váljanak.
