Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke példa nélkülinek nevezte azt a kockázatot, amelyet az jelent Európának, hogy a mesterséges intelligenciát javarészt külföldről, elsősorban az Egyesült Államokból szerzi be. Lagarde Bécsben elmondott beszédét a Reuters ismertetése szerint arra használta, hogy az európai döntéshozókat és vállalatokat az AI hazai előállításának és a számítási kapacitás bővítésének fontosságára figyelmeztesse.
Az EKB elnöke rámutatott: bár európai vállalatok is jelentős összegeket fektetnek a mesterséges intelligenciába, a tényleges technológiai megoldásokat és modelleket többnyire külföldről szerzik be. Ez kiszolgáltatottsághoz vezethet abban az esetben, ha az amerikai vállalatok — vagy más külső szereplők — korlátoznák a hozzáférést.
Lagarde szerint ez a kitettség a gazdaság szinte minden ágát érintené. „Néhány éven belül a mesterséges intelligencia fogja ellenőrizni az árukat a határokon, dönteni arról, mely adóbevallásokat kell megvizsgálni, irányítani a vonatközlekedést, felügyelni a kórházi betegeket és lebonyolítani a banki fizetéseket” – mondta. Ezzel azt demonstrálta, milyen következményekkel járna a hozzáférés megszűnése vagy korlátozása.
Lagarde hozzátette, hogy ez a helyzet olyan befolyást eredményezhet a kereskedelmi tárgyalásokban — például vámtételekről vagy digitális adókról folytatott egyeztetések során —, amilyennel korábban egyik kereskedelmi partner sem rendelkezett Európa felett.
A beszédben megemlítette az unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok megromlását érintő tényezőket is: az utóbbi időben felmerült viták, köztük vámtételek, valamint a politikai és biztonsági kérdések, amelyek némileg megingatták a bizalmat. Lagarde említést tett arról is, hogy bizonyos amerikai megszólalások tovább nehezítik a viszonyt; a Reuters-szel idézett anyagban név szerint szerepelt JD Vance említése, aki korábban élesen bírálta Európát.
Megoldási javaslatként Lagarde a kontinensen elhelyezett számítási kapacitás gyors növelését szorgalmazta. Számításai szerint, ha Európa gyorsan reagál és növeli a saját számítási erőforrásait, az akár 4 százalékkal is növelheti a termelékenységet egy évtized alatt.
Kiemelte továbbá, hogy jelenleg túl kevés adatközponti kapacitás található Európában, és a meglévő hiány a trendek alapján a következő tíz évben akár hatszorosára nőhet. Ennek elkerülésére szerinte olyan AI-modellekre van szükség, amelyek a legtöbb feladathoz „megfelelőek” és működnek az európai infrastruktúrán, így csökkentve a külső szolgáltatóktól való függést és az ezzel járó stratégiai kockázatokat.
Összességében Lagarde üzenete szerint az AI-hozzáférés stratégiai kérdés, amelyet európai szinten kell kezelni: beruházásokkal, infrastruktúrafejlesztéssel és a helyi modellek támogatásával lehet csökkenteni a külső kiszolgáltatottságot és védeni a kontinens gazdasági autonómiáját.
