A képviselőházban dolgozó demokrata politikus, Lori Trahan draft törvényjavaslatot mutatott be, amelynek célja tisztázni az MI-fejlesztők felelősségét abban az esetben, ha az általuk létrehozott ügynökök (agents) kárt okoznak. A törvényjavaslatot elsőként a Semafor ismertette.
A „CLAIM Act” egyik lényeges eleme, hogy megkönnyítse harmadik felek számára a perindítást MI-fejlesztők ellen olyan esetekben, amikor az ügynökök közvetlenül kárt okoznak. A tervezet emellett világosabb kereteket kíván adni azzal kapcsolatban, hogyan kell értelmezni a szándék (intent) kérdését az ügynökök viselkedésénél.
„Amikor valaki törvényt sért és kárt okoz neked, bíróság elé viheted. Ennek nem kellene megváltoznia csak azért, mert a jogsértő egy MI-ügynök” — mondta Lori Trahan.
Trahan korábban együttműködött Jay Obernolte képviselővel (R-California) egy kétpárti kezdeményezésben, amely az MI-szabályozás megalkotására törekedett; mostani felelősségi javaslatát részben úgy mutatja be, hogy az ösztönözze a fejlesztőket a biztonsági megoldások alkalmazására.
A tervezet emellett egy szövetségi minimumszabályt állítana fel a felelősség kérdésében: a jogszabály célja, hogy alapvető szabályokat biztosítson, de nem előzné meg az állami törvényeket.
A bejelentés kapcsán Trahan hivatkozott az idei évben történt, a Hugging Face ellen elkövetett „rogue AI” hackre mint a vitát felébresztő eseményre, amely rávilágított az MI-ügynökök által okozott károk jogi helyzetének bizonytalanságaira.
Miért számít ez?
A javaslat célja jogi bizonyosságot adni azoknak a sértetteknek, akik az MI-ügynökök közvetlen cselekedetei miatt szenvednek károkat, és ösztönözni a fejlesztőket, hogy beépítsenek erősebb biztonsági intézkedéseket. Ugyanakkor a törvénytervezet kompromisszumos megközelítést alkalmazna: egyrészt szövetségi keretet kínál, másrészt nem kívánja felszámolni az államok lehetőségét saját, szigorúbb szabályokat alkotni.
