Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a Republikon Intézet "M.I. a helyzet? – Magyarország a mesterséges intelligencia korában" évadnyitó konferenciáján pénteken, Budapesten az A38 hajón hangsúlyozta, hogy a kormány olyan digitális államot kíván építeni, amelyben a mesterséges intelligenciát értő módon és ésszel használják. A miniszter szerint az állam feladata nem a mindenre kiterjedő adatgyűjtés, hanem az, hogy az állampolgárok érdemben rendelkezzenek saját adataik felett, és ők dönthessenek arról, kivel mit osztanak meg.
Tanács rámutatott: a vezető AI-laborok előrejelzései szerint a következő években robbanásszerű képességnövekedés várható a digitális modellekben, ami újabb felelősséget ró a döntéshozókra és a rendszerek működtetőire. Ennek fényében fontos a példamutatás és az állami rendszerek átlátható, biztonságos összehangolása, de ez sok háttérmunkát igényel és "nem megy egyik napról a másikra".
Oktatás: előbb gondolkodás, kritika és kérdezés, csak azután az MI
Kósa Mónika jogász, Montessori-tanár és iskolaalapító előadásában kijelentette, hogy a gyerekeknek nincs szükségük a mesterséges intelligenciára ahhoz, hogy felkészüljenek az MI-korszakra. Azt hangsúlyozta, hogy a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogyan gondolkodik egy ember, és ezt a szellemi erőfeszítést az MI korában sem lehet megspórolni. A Montessori-pedagógia célja szerinte az, hogy a gyerekeket alkotó, aktív társadalmi szereplőkké neveljük, és ehhez ma és a jövőben is hozzátartozhat az MI — de a bevezetés módja és időzítése számít.
Elmondta továbbá, hogy a legújabb kutatások alapján az MI felelős használatához elsősorban jó kérdezési készségre, érvelésre és kritikai ellenőrzésre van szükség, tehát a gondolkodás fejlesztése a kulcs. Kósa szerint a gondolkodást nem a képernyő előtt sajátítjuk el, hanem például vitákon, projektmunkákon vagy elmélyült olvasáson keresztül, így az MI bevezetését a gyerekek életkori sajátosságaihoz kell igazítani.
Horváth Ádám, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium miniszteri tanácsadója arról beszélt, hogy a készülő oktatási stratégia egyik hangsúlyos célja a korai gyermeknevelésben azoknak az emberi kompetenciáknak az erősítése, amelyek lehetővé teszik a digitális technológiák megfelelő használatát. Kiemelte a jól képzett tanárokba és az ő korszerű továbbképzésükbe történő befektetés fontosságát.
PISA-adat: a szövegértés hiányosságai akadályt jelentenek az MI-felelős használatához
A konferencián ismertetett PISA-elemzés szerint a magyar diákok mintegy 60 százaléka úgy fejezi be az iskolát, hogy nem éri el azt a szövegértési szintet, amely a felelős mesterséges intelligencia-használathoz szükséges. Ezt a szakértők aggasztónak nevezték, mivel a kritikai olvasás és szövegértés alapvető a források ellenőrzéséhez és az MI-alkalmazások megbízható használatához.
Vállalati és tudományos nézőpontok
Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója a nagyvállalati rendszerekben történő MI-használat lehetőségeiről és lehetséges jövőjéről beszélt. Mérő László pszichológus kiemelte, hogy különböző problémák különböző MI-rendszereket igényelnek, ezért a megoldások sokszínűsége és célzott alkalmazása fontos.
A konferencia résztvevői összességében arra hívták fel a figyelmet, hogy az MI társadalmi bevezetése összetett feladat, amely egyszerre igényel technikai fejlesztést, szabályozási és etikai kereteket, továbbá az oktatás és a pedagógusok megerősítését.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Márton
Címkék: oktatás, mesterséges intelligencia, PISA, digitalizáció, Tanács Zoltán, Kósa Mónika, Horváth Ádám, Rékasi Tibor, Mérő László
