Iparág

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

Magyar kkv-k versenyképessége a belső gyenge pontok és az AI‑hez való alkalmazkodás függvénye

A Portfolio „Merre tovább hazai kkv-k?

Magyar kkv-k versenyképessége a belső gyenge pontok és az AI‑hez való alkalmazkodás függvénye

A magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét ma egyszerre alakítja át az ügyfélszerzés módja, a munka szervezése és az ellátási láncok sebezhetősége — hangzott el a Portfolio kecskeméti "Merre tovább hazai kkv-k? Versenyképesség 2026-ban" című konferenciáján. A résztvevők közös üzenete az volt: az AI és az algoritmusok nem pusztán technológiai divatot jelentenek, hanem a vevők elérésének új feltételeit, ezért előnyben lesznek azok a cégek, amelyek feltárják saját gyenge pontjaikat, rendezik adataikat és folyamataikat, és tudatosan építik hitelességüket az online és az AI-vezérelt környezetben.

Vevői magatartás és a marketing átalakulása

Szeder Péter, az Initiative Media digitális stratégiai igazgatója rámutatott: a fogyasztók ma nemcsak kulcsszavakban gondolkodnak, hanem komplex kérdéseket tesznek fel — például "milyen szolgáltatót ajánlanál a környéken?" — és egyre gyakrabban algoritmusok, AI-rendszerek és keresőmotorba épített válaszadók irányítják a döntésüket. Ennek következménye, hogy a kkv-knak nem elég jelen lenniük az interneten; láthatóan strukturáltnak, szakértőinek és megbízhatónak kell tűnniük ahhoz, hogy a gépek releváns válaszokban szerepeltessék őket.

Szeder hangsúlyozta a következetes márkaépítés, a vezetői hitelesség és az adatgyűjtés rendszerességének fontosságát. Az AI eszközök a tartalomgyártásban, a hirdetésekben és az ügyfélkapcsolatokban rövid távon gyors hasznot hozhatnak (például e‑mailes válaszok automatizálásával), hosszabb távon azonban azok járnak jól, akik saját adatvagyonukból és szakértői tartalmaikból hosszabb távú rendszert építenek.

„Ember a géppel” — a gyakorlati példák

Baranyi Márton, a Portfolio Csoport projektvezetője a kentaur sakk példáját idézte: nem az ember vagy a gép külön-külön a legerősebb, hanem az, aki a legjobban tud együttműködni a technológiával. Több gyakorlati esettanulmányt is bemutattak:

  • Fehérvári Krisztina, a Poliext cégvezetője egy 35 éve működő családi műanyagfeldolgozó vállalat példáját ismertette. A cég ma 183 főt foglalkoztat; az AI-alapú értekezlet- és projektkezelő rendszer kezdetben vezetői meetingekből készített feladatlistákat és döntési pontokat, mára azonban kereshető tudásbázissá és napi menedzsmenttámogató eszközzé vált, hatással a gyártás koordinációjára is.

  • Illés Kata, az Indivizo társalapítója és AI architectje arról beszélt, hogy a toborzásban az AI strukturált adatokat és jobb döntés-előkészítést adhat, de nem váltja ki az emberi döntést; a kulturális illeszkedést és a végső HR-döntést embernek kell meghoznia. Az Indivizo gyakorlata szerint hasznos, ha a fejlesztőknek külön időkeretet biztosítanak AI-kísérletekre és prototípusépítésre.

  • Pál Benedek, a Nexly társalapítója emlékeztetett: sok kkv-nál az AI előtti „nulladik” lépés még mindig a digitalizáció. Előbb fel kell térképezni, milyen szoftverek, adatok és folyamatok állnak rendelkezésre; az AI nem tudja átugrani a rendezetlen működést.

A panel résztvevői szerint a gyakorlatban a legtöbb vállalat az AI-t nem létszámcsökkentésre, hanem kapacitásnövelésre és hatékonyságnövelésre használja. Ugyanakkor a siker feltétele, hogy a szervezetek ne csupán nyitottak legyenek, hanem rendszerben gondolkozzanak és időt adjanak az alkalmazkodásra.

Ellátási lánc: a láthatatlan költségek és a függőségek

Virág Nikolett, a VND Research ügyvezetője moderálásával tartott panelben az ellátási láncokat rendszerszemlélettel vizsgálták: a sebezhetőség ott jelenik meg, ahol a függőség a legerősebb. A vállalatok egyik alulértékelt költsége a kiszolgáltatottság, hiszen egy helyettesíthetetlen beszállító, alapanyag vagy kulcsember már a kiesés előtt hatással van árakra és vezetői döntésekre.

A panel három eltérő profilú vállalkozás példáján keresztül mutatta be a veszélyforrásokat:

  • Beh Mariann, a Bazsalikomos Kert és Pékség alapító-tulajdonosa egy 25 fős kézműves pékség szemszögéből beszélt. A kisvállalkozásoknál a minőség, a kézi munka és a megfizethetőség közötti egyensúly megtartása nehéz, különösen ha növekvő alapanyag‑ és energiaköltségeket nem lehet teljesen a vásárlóra hárítani.

  • Julis Zsanett, a Kecskeméti Konzerv Kft. ellátási lánc igazgatója egy exportorientált konzervgyártó nézőpontját hozta: a cég szinte teljes egészében exportra termel, rögzített árakkal és éves kereskedelmi tenderekkel dolgozik, miközben az időjárás (alapanyagok mennyisége és minősége), az energia, a csomagolóanyag és a munkaerő egyaránt folyamatos nyomást jelentenek. Kiemelte, hogy a helyi munkaerőpiac — Kecskemét erős ipari régióként — korlátozza a toborzást és a megtartást.

  • Szűcs-Szabó Sándor, a Rollsped ügyvezető igazgatója a fuvarozás három fő kockázatát emelte ki: az üzemanyagár, az euróárfolyam és a sofőrhiány. A cég nemzetközi flottája 70–75 járműből, belföldi flottája 30–35 járműből áll; a munkaerőhiány miatt gyakran külföldi munkavállalókra szorulnak, és a vezetőknek néha személyes beavatkozásokkal is biztosítaniuk kell a szolgáltatás teljesítését.

Mindhárom szereplő hangsúlyozta, hogy a digitalizáció és az automatizáció nem pusztán technológiai kérdés: hidat kell építeni a hosszú ideje ott dolgozó szakemberek tapasztalata és az új rendszerek között. A moderátor zárógondolata szerint minden vállalatnak érdemes egy A4‑es lapon lerajzolnia működését, és megjelölnie a leggyengébb pontot — gyakran a versenyképesség sokat nyerhet egy pontosan azonosított, kisebb, de kritikus gyenge pont kijavításával.

Mi a teendő a kkv-knak?

A konferencia összegzése szerint a következő lépések növelhetik a versenyképességet:

  • feltárni és priorizálni a működés gyenge pontjait;
  • rendszerezni és tisztítani az ügyfél- és működési adatokat;
  • létrehozni hiteles, jól strukturált online jelenlétet, amelyet az AI‑eszközök és keresők értelmezni tudnak;
  • először a digitalizációs alapokat megteremteni, majd fokozatosan AI‑t alkalmazni ismétlődő feladatok és döntéstámogatás céljából;
  • kis lépésekben, pilotokkal kísérletezni és a szervezeten belüli tanulást támogatni.

A konferencia üzenete világos: a versenyképességet ma már nem csak piaci pozíció, hanem a belső működés rendezettsége, az adatok minősége és az AI‑vel való együttműködési képesség határozza meg.


Kapcsolódó dátum: 2026.10.13. (Portfolio kapcsolódó cikke említve).