Az idei AI Summit egyik fő tanulsága szerint a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet tölt be az emberek mindennapjaiban, miközben a magyar vállalkozások sokkal lassabban haladnak az AI bevezetésével. A rendezvény több mint ötezer látogatót és több mint négyszáz előadót vonzott.
Mucsányi Marianna, az AI Summit főrendezője és az Indamedia tartalomfejlesztési igazgatója kiemelte: hiába jelennek meg sorra az új eszközök, ha egy vállalat működése nincs felkészítve azok befogadására. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora volt.
A szervező szerint feltűnő ellentmondás alakult ki: sokan magánemberként rendszeresen használnak mesterséges intelligenciát, de munkahelyükön akár tiltott eszközökként tekintenek ezekre. Pedig azok a cégek, amelyek jól alkalmazzák az AI-t, jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el; a Summiton ismertetett kutatások alapján az átmeneti időszakban nem feltétlenül csökkentették a létszámukat, sőt sok esetben új dolgozókat vettek fel.
Ugyanakkor Mucsányi felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem garantálja minden pozíció hosszú távú biztonságát: ha az automatizáció eléri a vállalatok által kívánt szintet, bizonyos középszintű, különösen alsóbb fehérgalléros munkakörök kiszorulhatnak a piacról.
A technológia bevezetésének valós akadályai a KKV-knál
A magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) egyik legnagyobb problémája nem feltétlenül maga az AI, hanem az, hogy a vállalati működés nincs megfelelően rendszerezve. Mucsányi Marianna tömören fogalmazott: „a kockás füzetből nem lehet az AI-ba beleugrani”. Az AI-alkalmazások valós haszna csak akkor érvényesül, ha rendelkezésre állnak rendezett adatok, dokumentált és standardizált munkafolyamatok, valamint átlátható működés.
Ha a vállalati tudás kizárólag a vezetők fejében lakozik, és az új munkatársak hónapokon át tapasztalati úton tanulják a működést, egy önálló AI-előfizetés önmagában nem hoz áttörést.
Befektetési hullám, geopolitika és Európa dilemmái
Az AI Summiton szóba került a technológiába áramló hatalmas befektetési hullám is: jelentős tőke irányul az AI-fejlesztésekre, miközben az AI jelenlegi bevételei még jóval kisebbek ennél. Ennek következtében felmerül a buborék kockázata, amely kipukkanva más ágazatokat is érinthet.
A globális verseny erősödik: Kína gyorsan fejlődik, az Egyesült Államokban hatalmas tőkekoncentráció látszik az AI területén, míg Európa ismét azzal a dilemmával néz szembe, hogy előbb szabályozzon vagy inkább hagyja fejlődni a technológiát. Mucsányi szerint fennáll a veszély, hogy mire Európa elfogadja a szükséges szabályokat, a versenyben már nem lesz képes felzárkózni.
Magyar innovációk és monetizációs nehézségek
Magyarországon vannak komoly innovációk az AI területén, de ezek gyakran elszigetelten maradnak. A gond nem feltétlenül az ötlet vagy a szakértelem hiánya, hanem hogy a cégek nem mindig ismerik fel, építik fel és monetizálják saját innovációjukat.
Az AI-korszakban valódi versenyelőnyt az jelentheti, ha egy vállalat már rendelkezik azokkal az adatokkal, folyamatokkal és szakértelemmel, amelyekre az AI hatékonyan ráépíthető.
Témák a beszélgetésből
A podcast részletes menetrendje alapján többek között szó esett a Summit bemutatóiról, az AI gazdasági hatásáról, a média és művészet körüli félelmekről, az AI-lufi és geopolitika kérdéseiről, valamint az oktatás és az alkalmazkodás szerepéről az AI következő hullámában.
A rendezvény a résztvevők és előadók tapasztalatai szerint világosan rámutatott: a technológia elterjedését nemcsak az eszközök elérhetősége határozza meg, hanem a vállalati előkészületek és a stratégiai szemléletmód is.
