A Microsoft 2026 második negyedévére vonatkozó Global AI Diffusion jelentése szerint Magyarország a globális rangsor 20. helyét foglalja el a generatív mesterséges intelligencia (AI) használatának elterjedtségét tekintve. A jelentés alapján a 15–64 éves korosztály 33,3 százaléka használt generatív AI-ra épülő megoldást a vizsgált negyedévben.
Összehasonlítás a régióval és a világgal
Magyarország megelőzi a többi visegrádi országot: Lengyelországban a használati arány 32,3 százalék, Csehországban 31,2 százalék, Szlovákiában pedig 27,1 százalék. A jelentés kiemeli, hogy Tajvan Magyarország elé került a rangsorban, az Egyesült Államok pedig 1,7 százalékpontos növekedés után mindössze 0,3 százalékponttal marad el a magyar értéktől.
Globálisan a munkaképes korú (15–64 éves) népesség 18,8 százaléka használt generatív AI-t 2026 júniusában, ami nagyjából 1 százalékpontos növekedés az első negyedévhez képest. A lista élén az Egyesült Arab Emírségek áll 73,3 százalékkal, második Szingapúr 64,3 százalékkal. Írország az előkelő harmadik helyre lépett elő, Franciaország a negyedik, Norvégia pedig a korábbi harmadik helyről az ötödikre csúszott.
A jelentés szerint az AI-használat szinte minden országban növekedett, de a „északi–déli” különbség mérsékelten tovább nőtt: a különbség 12,1 százalékpontról 12,6 százalékpontra emelkedett (28,8% vs. 16,2%).
Miért nem elég csupán az elterjedtség?
A Microsoft az elemzés bemutatásakor hangsúlyozza, hogy az AI elterjedtségére vonatkozó adatok önmagukban nem adnak választ arra, hogyan hat a mesterséges intelligencia egy-egy ország gazdasági növekedésére vagy termelékenységére, illetve mennyire vált a technológia a napi üzleti gyakorlat részévé. A jelentés megjelenésével egyidejűleg a vállalat rámutat: a terjedés mértéke nem feltétlenül egyenlő a minőségi, gazdaságot formáló használattal — erről külön konferencia, a HVG AI Talks is foglalkozik 2026 novemberében.
Az oktatásban hasonló a helyzet: bár az AI egyre több tanuló és oktató mindennapi eszközévé válik, a széles körű hozzáférés önmagában nem garantál pozitív hatást. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a minőségi, pedagógiai szempontból megalapozott alkalmazás és az AI szerepe a tanulási folyamatban. A Microsoft szerint felelős használat mellett a kockázatok jól kezelhetők; az AI támogathatja a tanári munkát és a kritikus gondolkodást, miközben a diákok megszerzik azokat az AI-jártasságokat, amelyekre az átalakuló munkaerőpiacon szükségük lesz.
Munkahelyi attitűdök és vezetői teendők
A Microsoft más felmérése, a Work Trend Index eredményei szerint a megkérdezettek kétharmada (65%) attól tart, hogy lemarad, ha nem alkalmazkodik gyorsan az AI használatához. Ugyanakkor 45 százalékuk biztonságosabbnak érzi, ha inkább a jelenlegi célokra koncentrál, ahelyett hogy az AI beépítésével újratervezné munkáját. Mindössze 13 százalék érzékeli úgy, hogy munkahelyén elismernék a munkafolyamatok AI-val történő újragondolását akkor is, ha az eredmények elmaradnak a várttól.
A jelentés szerzői ezért azt javasolják, hogy a vezetők dolgozzanak ki új mérőszámokat, ösztönzőket és elvárásokat az AI integrálásának támogatására és a megtanulási folyamatok elősegítésére.
Módszertan
A Microsoft Global AI Diffusion jelentése 147 gazdaságra terjed ki, és a 15–64 éves népesség körében becsüli meg a generatív AI-t használók arányát. A becslés összesített és anonimizált Microsoft-telemetriai adatokon alapul; ezeket az adatokat korrigálták az operációs rendszerek és eszközök piaci részesedésével, az internet-hozzáféréssel és a népességmérettel.
