A Microsoft legfrissebb, a generatív mesterséges intelligencia (MI) elterjedését vizsgáló jelentése szerint Magyarország vezeti a visegrádi (V4) régiót a technológia használatában: a 15 és 64 év közötti lakosság 33,3 százaléka használt valamilyen generatív MI-megoldást az elmúlt negyedévben. Ezzel az aránnyal Magyarország megelőzi Lengyelországot (32,3%), Csehországot (31,2%) és Szlovákiát (27,1%).
Globális összevetésben Magyarország a vizsgált rangsor 20. helyét foglalja el, miután Tajvan megelőzte és ezzel egy helyet rontott a listán.
Nem elég a puszta elterjedtség
A Microsoft ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a széles körű hozzáférés önmagában nem garantálja a gazdasági előnyöket. A társaság elemzése szerint világszinten a munkaképes korú népesség 18,8 százaléka alkalmazta a technológiát, miközben az éllovasok között az Egyesült Arab Emírségek 73,3%-kal és Szingapúr 64,3%-kal szerepelnek. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a technológiai hozzáférés tekintetében továbbra is fennáll a különbség a globális Észak és Dél között.
A Microsoft megállapítása szerint a generatív MI valódi termelékenységnövelő és értékteremtő hatásához nem elegendő a felhasználók számának növelése: szükség van a tudatos, minőségi alkalmazásra és a munkafolyamatok átgondolt újratervezésére.
Munkaerőpiaci tapasztalatok és az átalakulási paradoxon
Egy 20 000 fő bevonásával készült munkaerőpiaci felmérés alapján az MI hatékonysága sokkal inkább függ a vállalati kultúrától, a vezetői támogatástól és a tehetségmenedzsmenttől, mint az egyéni hozzáállástól. A felmérés rávilágít az úgynevezett átalakulási paradoxonra: a megkérdezett munkavállalók 65 százaléka attól tart, hogy lemarad, ha nem alkalmazkodik az új eszközökhöz, ugyanakkor közel a felük nem mer változtatni a bevált munkamódszerein.
A vizsgálat további eredménye szerint a dolgozók mindössze 13 százaléka érzi úgy, hogy munkahelye elismeri az innovációs kísérleteket akkor is, ha azok nem hozzák azonnal a várt eredményt. Ebből a Microsoft és a szakértők az következik: a sikeres átálláshoz új vezetői ösztönzőkre és mérőszámokra, valamint a szerepkörök tudatos újratervezésére van szükség.
Oktatás és felelős használat
Az oktatás területén is hasonló kihívások láthatók: a hozzáférés terjedése mellett egyre inkább a minőségi, felelős használat kerül előtérbe. A cél az, hogy a mesterséges intelligencia ne csupán gyors válaszokat adó eszköz legyen, hanem a kritikus gondolkodást és a tanári munkát is valós segítséggel támogassa.
Hosszú távú versenyképesség
A Microsoft 147 gazdaság anonimizált telemetriai adatait elemző vizsgálata azt a következtetést vonja le, hogy hosszú távon azok az országok növelhetik igazán versenyképességüket, amelyek a technológiai hozzáférést felelősségteljes, tudatos mindennapi használattal párosítják. A jelentés tehát arra ösztönöz, hogy a figyelem a használat mennyisége helyett a minőségre, a vállalati és oktatási rendszerek adaptációjára irányuljon.
Kapcsolódó események
A Microsoft eredményeiről és a gyakorlati alkalmazásról workshopokkal, gyakorlati esetekkel és szakmai beszélgetésekkel foglalkozik a Portfolio AI & Digital Transformation konferenciája, amelyet november 26-án rendeznek meg.
Megjegyzés: a cikk előkészítésében AI-asszisztens működött közre; a végső tartalmat újságíró szerkesztette és ellenőrizte.
