A McKinsey 2026-os globális AI-felmérése szerint a mesterséges intelligencia kikerült a kísérleti fázisból: a válaszadók közel 90 százaléka állítja, hogy szervezete rendszeresen használ AI-t legalább egy üzleti funkcióban. Egyre több cég nem csupán pilotokat futtat, hanem vállalati szintű skálázásban gondolkodik: az AI-t használó szervezetek 44 százaléka legalább a skálázási fázisig jutott, szemben az egy évvel korábbi 38 százalékkal.
A technológia használata továbbá szélesedik is: 56 százalék szerint szervezetük már legalább három üzleti funkcióban alkalmaz AI-t, míg ez az arány egy évvel korábban 51 százalék volt. A terjeszkedést elsősorban a nagyvállalatok húzzák: évi legalább 1 milliárd dolláros árbevételű cégeknél 54 százalék számolt be vállalati szintű AI-skálázásról, míg a kisebb szervezeteknél ez az arány körülbelül egyharmad.
Agentic AI és kódoló agentek: nagyméretű vállalatok előnye
Különösen gyorsan nőtt az úgynevezett agentic AI (önálló tervezésre és többlépéses feladatvégzésre képes rendszerek) alkalmazása a nagyvállalatoknál: azoknál a cégeknél, amelyek skálázzák ezeket a megoldásokat legalább egy üzleti funkcióban, az arány egy év alatt 27 százalékról 40 százalékra emelkedett. A kisebb vállalatoknál az arány 22 százalékon maradt.
A chatbotok maradtak a legelterjedtebb AI-eszközök: 47 százalék szerint ezek skálázása már vállalati szinten zajlik. A szoftverfejlesztési agentek és más AI-ügynökök terjedése még kevésbé általános, de nő: nagyobb vállalatoknál például a szoftverfejlesztési agenteket 31 százalék jelölte már skálázottnak, a kisebb szervezeteknél ez 17 százalék.
A McKinsey szerint a kódoló agentek nem csak produktivitási eszközök: a válaszadók 32 százaléka mondta, hogy szervezete legalább egy szoftvertermék vagy funkció külső megvásárlásáról mondott le, mert belső fejlesztéssel, AI-alapú kódoló eszközökkel is elő tudta állítani. Ez különösen a technológiai, egészségügyi, professzionális szolgáltatási, valamint energia- és alapanyag-ipari szektorokban jelentős.
Munkavállalói tapasztalatok: erős produktivitás-növekedés, de aggodalmak is
A válaszadók 80 százaléka szerint az AI javította saját produktivitását; körülbelül fele azt is mondta, hogy az AI segítette új készségek elsajátítását és jobb döntések meghozatalát. A pozitív hatások a szervezeti hierarchia különböző szintjein viszonylag egyenletesen jelentkeznek.
Ugyanakkor a középvezetők és a nem vezető beosztású munkavállalók nagyobb arányban számolnak be AI-hoz köthető negatív tapasztalatokról, például nagyobb mentális terhelésről, túlterheltségről az AI által generált output miatt, a kritikus gondolkodás gyengülésétől való félelemről, illetve karrierkilátásokkal kapcsolatos szorongásról.
Pénzügyi hatás: a vállalati eredmény csak részben követi a technológiai terjeszkedést
A felmérés egyik kiemelendő eredménye, hogy miközben a skálázott AI-megoldások aránya nőtt, a vállalati szintű pénzügyi eredmények javulását kevésbé érzékelik: a válaszadók 37 százaléka szerint az AI pozitív hozzájárulást jelentett szervezetük üzemi eredményéhez, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábbi értékkel. Vagyis sok szervezetnél az egyéni szintű hatékonyságjavulást még nem sikerült általánosan pénzügyi megtérüléssé alakítani.
Funkcionális szinten azonban láthatók hatások: költségcsökkentés leginkább az ellátási láncban, a szolgáltatási operációkban és a gyártásban jelentkezik. A bevételnövekedést leginkább a marketing és értékesítés, a termék- és szolgáltatásfejlesztés, valamint a szoftverfejlesztés területén tulajdonítják az AI-nak.
Költségek és befektetések: nő az AI-költségfegyelem, de a beruházási szándék erős marad
Ahogy az AI-használat skálázódik, a működési költségek is jobban látszanak: a válaszadók 20 százaléka szerint szervezetük már korlátozta az AI-használatot működési költségek, köztük tokenköltségek miatt. Ugyanakkor a költségnyomás nem gátolja jelentősen az AI-beruházási étvágyat: 28 százalék állította, hogy szervezetük informatikai költségvetésének több mint 10 százalékát AI-technológiákra fordítja, és 60 százalékuk a következő évben AI-beruházások növelésére számít. A legerősebb beruházási szándék a gyógyszeriparban és orvostechnikai szektorban, a biztosításban, valamint pénzügyi intézményeknél látható.
Az AI-high performerek: kevesen, de másként közelítik meg a technológiát
A McKinsey külön vizsgálta az "AI high performereket": azok a szervezetek, amelyek legalább 5 százalékos EBIT-hatást tulajdonítanak az AI-nak, és jelentős értékteremtésként tekintenek a technológiára. Ezek a vállalatok a válaszadók mindössze 6 százalékát alkotják, vagyis az AI-ból érdemi pénzügyi előnyt realizálók köre továbbra is kicsi.
A high performerek nemcsak költségcsökkentésre használják az AI-t, hanem növekedési és innovációs célokra is: nagyobb arányban céloznak árbevétel-növelést, új termékfunkciók létrehozását, új üzleti modelleket vagy akár alapvető működési átalakítást. Közel háromnegyedük számolt be arról, hogy az AI miatt fundamentálisan átalakított munkafolyamatokat; a többi cégnél ez az arány körülbelül egynegyed.
A tanulmány fontos tanulsága, hogy a megtérüléshez nem elég csupán AI-eszközöket bevezetni: a folyamatokat újra kell tervezni, mérni kell az üzleti hatást, felsővezetői elköteleződésre és kockázatkezelésre van szükség (pontatlanság, kiberbiztonság, social engineering, jogosulatlan AI-műveletek, szellemi tulajdon védelme, szabályozói megfelelés).
Munkaerőhatás: a korábbi várakozásokat túlbecsülték, de a jövőben ismét nőnek az aggodalmak
A 2025-ös felméréshez képest a tavalyi előrejelzések túlbecsültek bizonyos munkaerőcsökkenéseket: míg 2025-ben 32 százalék számított létszámcsökkentésre az AI miatt, a 2026-os felmérésben csak 14 százalék jelzett tényleges AI-hoz köthető létszámcsökkenést az elmúlt egy évben. Ugyanakkor a jövőre nézve ismét erősebbek a várakozások: 39 százalék várja, hogy az AI a következő évben csökkenti szervezetük teljes munkaerő-állományát, miközben 43 százalék kevés vagy semmilyen változást nem vár.
Funkcionálisan a legnagyobb létszámcsökkentési várakozások a szolgáltatási operációkban és az ellátási lánc menedzsmentjében jelennek meg. Érdekesség, hogy csak 13 százalék mondta, hogy saját karrierkilátásaival kapcsolatban AI miatt szorong.
Következtetés: a következő verseny a megtérülésen múlik
A McKinsey szerint a vállalatok előtt most az a kihívás áll, hogy az egyéni produktivitásjavulást hogyan alakítják át vállalati szintű pénzügyi eredménnyé. A sikeres cégek stratégiai transzformációs eszközként kezelik az AI-t: újratervezik a munkafolyamatokat, mérik a hatásokat, tudatosan döntenek build vs. buy kérdésekben, és erős irányítási gyakorlatokat alkalmaznak. A verseny következő szakasza tehát nem az AI-használat mértékéről, hanem annak üzleti megtérüléséről fog szólni.
Megjelenés és rendezvényinformáció: a cikk említi a Portfolio Banking Technology 2026 rendezvényt, amelyet november 10-én tartanak.
