Az Insilico Medicine által mesterséges intelligenciával tervezett rentosertib szerepét és hatását vizsgálták egy új közleményben, amely a Nature Biotechnology című szaklapban jelent meg — a vizsgálatról a Gizmodo számolt be.
A rentosertibet az Insilico Medicine fejlesztette, a cég AI-technológiát alkalmaz új hatóanyagok keresésére és gyógyszerek fejlesztésére. A vállalat korábbi kommunikációja szerint a gyógyszer célja többek között a krónikus tüdőbetegségben szenvedő betegek kezelése és az élettartam meghosszabbítása.
A vizsgálat felépítése és eredményei
A kis léptékű, 12 hetes klinikai vizsgálatban összesen 42 személyt vontak be. A kutatók hat különböző tesztet használtak a biológiai óra — azaz a szervezet belső biológiai kora a naptári életkorhoz viszonyított állapotának — mérésére. A tanulmány szerint a rentosertibet kapó résztvevők körében a biológiai életkor több mérőszámon is csökkent a 12 hét alatt, míg a placebót kapó csoportnál ilyen eltolódást nem figyeltek meg. Mind a hat alkalmazott óra elmozdulást jelzett a kezelt csoportnál.
Mit jelent mindez és mi a korlátja
A biológiai óra mérése többféle biomarker, például vérvizsgálati eredmények, fiziológiai jellemzők és pszichológiai tesztek alapján ad képet arról, hogy egy személy szervezete milyen mértékben „öregszik” a kronológiai életkorához képest. Az eredmények azt sugallják, hogy a rentosertib hatással lehetett ezekre a markerekre rövid távon.
Ugyanakkor a kutatás mintája kicsi volt, és a gyógyszer még messze nem tekinthető véglegesnek vagy engedélyezettnek. További, nagyobb léptékű és hosszabb ideig tartó vizsgálatokra van szükség, valamint a jogi-szabályozási jóváhagyás folyamata is hátravan, mielőtt a készítmény elérhetővé válhatna a piacon.
Jelentősége
Az, hogy egy mesterséges intelligencia által tervezett molekula rövid távon több biológiai öregedési markerben pozitív elmozdulást mutatott, fontos előrelépés lehet az AI alkalmazásában a gyógyszerfejlesztésben. Ugyanakkor az eredmények előzetesek: megerősítésre és további kutatásokra van szükség annak kiderítéséhez, hogy a megfigyelt hatások tartósak-e, mechanikailag reprodukálhatók-e, és klinikai szempontból valóban hasznosak-e.
