A kínai gazdaság a hároméves mélypontról felgyorsult az idei harmadik negyedévben: a hivatalos adatok szerint a bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékkal bővült a szeptember végével zárult három hónapban. A statisztikát hétfőn tették közzé, a beszámolót a BBC idézte. A növekedés gyorsabb az előző negyedévhez képest, de elmarad az év első negyedében regisztrált 5 százalékos ütemtől.
A pekingi vezetés 2026-ra kitűzött 4,5–5 százalékos éves növekedési célsávjának alsó határán helyezkedik el ez az adat, ami az elemzők szerint mozgásteret adhat a döntéshozóknak a strukturális problémák kezelésére.
Az AI-beruházások és a technológiai kivitel szerepe
A technológiai ipar — különösen a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások — vált az egyik legfontosabb növekedési motorrá. A világméretű AI-beruházások növelték a számítógépes chipek, adatközpontok és azok alkatrészeinek iránti keresletet, amelyből a kínai exportőrök jelentős mértékben profitáltak. A kivitel erősödése részben ellensúlyozta a gyenge belföldi fogyasztást.
Sheana Yue, az Oxford Economics kutatója szerint a feldolgozóipari és csúcstechnológiai termékek exportja jelentős támaszt nyújtott a gazdaságnak, miközben a beruházások és a belső kereslet továbbra is gyengék.
A kereskedelmi többlet a kínai export növekedésének köszönhetően akár meghaladhatja a tavalyi, rekordot jelentő 1200 milliárd dollárt is.
A kedvező GDP-számokat eltakaró belső problémák
A hivatalos ütemjavulás ellenére a belső egyensúlyi gondok fennmaradnak. Kína továbbra sem került ki az évekkel tartó ingatlanpiaci válságból: a hivatalos statisztikák szerint az ingatlanberuházások több mint 20 százalékkal estek vissza az év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest. A problémák forrásaként a fejlesztők korábbi túlzott eladósodását és a hosszan tartó túlépítést jelölik meg.
A kereskedelmi bizonytalanságok és a geopolitikai feszültségek tovább rontják a fogyasztói hangulatot: a háztartások pesszimistábbak, ezért sokan visszafogják kiadásaikat. Ezek a tényezők korlátozzák a fogyasztás rövid távú élénkülését.
Peking lépései és a globális következmények
Szeptemberben a kínai vezetés több gazdaságélénkítő intézkedést jelentett be, köztük bizonyos vállalkozások számára biztosított alacsonyabb kamatokat és támogatásokat az ingatlanvásárlóknak. A statisztikai hivatal értékelése szerint a gazdaság a nehézségek ellenére stabil fejlődést mutatott, új növekedési tényezők jelentek meg, és javult a szerkezete — ugyanakkor a tartós fellendüléshez az ingatlanpiac helyreállítása és a belső kereslet élénkítése is szükséges lehet.
A kínai export élénkülése az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is ellenállást vált ki: nyugati gyártók nehezen tudnak versenyezni a nagy mennyiségben érkező, olcsó kínai termékekkel. A kereskedelmi feszültségek továbbra is kockázatot jelentenek mind Kína számára, mind a globális ellátási láncokra nézve. Emellett kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy az AI-infrastruktúrába világszerte befektetett összegek hosszú távon megtérülnek-e, és képesek lesznek-e a beruházó vállalatok a várt nyereséget produkálni.
Kilátások
A mostani, Q3-as GDP-adat kedvező fordulatot jelez az év közbeni lassulást követően, de a kínai gazdaság kilátásai nagymértékben függenek attól, mennyire lesz tartós az AI-hoz kötődő exportlendület, valamint attól, sikerül-e kezelni az ingatlanpiaci válságot és visszanyerni a háztartások bizalmát. Elemzők szerint a strukturális problémák orvoslása és a belső kereslet élénkítése elengedhetetlen a hosszabb távú, fenntartható növekedéshez.
