A Meta az év elején elindított egy belső szervezeti átalakítási kezdeményezést, Project OT (Organization Transformation) néven, amelynek célja egy MI-natív működési modell bevezetése volt. A terv részeként kisebb, MI-ágensekkel dolgozó csapatokra („podokra”) szerveződött munkahelyi struktúrát terveztek, és egyes részlegek létszámát dokumentumok szerint akár 60 százalékkal csökkentették volna elbocsátások, létszámstop és teljesítményalapú leépítések révén. Végül a programot visszavonták a technikai akadályok, biztonsági incidensek és a munkavállalói ellenállás miatt.
Műszaki eredmények és problémák
A belső adatok szerint a Meta fejlesztési tevékenységeiben nagy elmozdulás történt: a cég belső szoftverplatformjain és infrastruktúráján végrehajtott kódmódosítások száma 220 százalékkal nőtt az előző évhez képest, azonban a felhasználókhoz ténylegesen eljutó új vagy továbbfejlesztett funkciók száma csak 36 százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan a súlyosabb technikai és biztonsági incidensek száma 40 százalékkal nőtt, és az incidensek elhárítására fordított idő 70 százalékkal emelkedett.
Egy belső figyelmeztetés már áprilisban hangsúlyozta, hogy megfelelő emberi felügyelet nélkül az MI-ágensek olyan nagyszabású, felforgató beavatkozásokat hajthatnak végre, amelyeket egy ember valószínűleg nem tenne meg. A probléma júniusban külső szemmel is láthatóvá vált: hackerek a Meta MI-alapú ügyfélszolgálati botján keresztül hozzáférést szereztek ismert Instagram-fiókokhoz, köztük a Fehér Ház korábbi, inaktív profiljához.
A munkamodell és a dolgozói reakció
A javasolt szervezeti modell szerint a hagyományos mérnöki és tervezői pozíciókat egységesen „builder” (építő) megnevezésre cserélték volna, a csapatok két–három fős podokban, MI-eszközökkel dolgozva, négyhetes sprintciklusokban. Júniusra legalább tizenegy Meta-részleg állt át erre a modellre, de a gyakorlatban komoly akadályok jelentkeztek: egy pod vezetésére kijelölt dolgozó például belső fórumon jelezte, hogy nem kapott vezetői képzést és nem fér hozzá a szükséges vezetői eszközökhöz.
A dolgozói ellenállást tovább fokozta a tervezett nyomkövető szoftver bevezetése: a program rögzíteni akarta a billentyűleütéseket és egérmozgásokat az amerikai alkalmazottak eszközein az MI-ágensek betanítása céljából. Az alkalmazottak attól tartottak, hogy ezzel saját jövőbeni helyüket képezik ki. A belső fórumokon felerősödött a kritika, megindult a szakszervezeti szerveződés, és a félévente végzett dolgozói elégedettségi felmérés eredménye 74-ről 55 százalékra zuhant.
Vállalati döntések és következmények
Májusban a Meta végrehajtott egy tízszázalékos létszámcsökkentést; az eredetileg novemberre tervezett második hullámot Mark Zuckerberg személyesen állította le órákkal azelőtt, hogy bejelentették volna. Zuckerberg a májusi lépések után közölte, hogy az év további részében nem számítanak vállalati szintű további leépítésekre, és elismerte, hogy a dolgozóknak nagyobb stabilitásra van szükségük. A cég felfüggesztette a nyomkövető programot, és lehetővé tette, hogy egyes alkalmazottak visszatérhessenek korábbi csapatukba.
Júliusban Zuckerberg azt is elismerte, hogy az MI-ágensek nem hozták a várt eredményeket. Ugyanakkor a vállalat idén legalább 130 milliárd dollárt tervez elkölteni MI-chipekre és infrastruktúrára, ami növeli a befektetői nyomást arra, hogy ezek a kiadások mérhető eredményeket termeljenek.
Összegzés
A Project OT célja egy MI-központú működési modellből fakadó hatékonyságnövelés volt, de a belső adatok, a biztonsági incidensek és a munkavállalói tiltakozás miatt a Meta visszakozott. A vállalat most ideiglenes lépéseket tett — például a nyomkövető eszköz felfüggesztését és a csapatok átszervezésének részleges visszavonását — miközben folytatja nagy volumenű beruházásait az AI-hardverek és az infrastruktúra terén. A befektetők elvárják, hogy ezek a beruházások végül kézzelfogható termék- és üzleti eredményekhez vezessenek.
