Schneider Electric új kutatása szerint azokban az épületekben, ahol mesterséges intelligenciával (MI) támogatott vezérlőrendszereket alkalmaznak a fűtés, szellőzés és légkondicionálás (HVAC) optimalizálására, az energiafogyasztás akár 22 százalékkal is alacsonyabb lehet a hagyományos vezérlőrendszerekhez képest.
A tanulmány, amelynek címe „AI for Climate: Quantifying the Energy and Carbon Impact of Building Optimization”, valós környezetben végzett tesztbevezetések tapasztalatai alapján modellezte az épületek energiafelhasználását. A vizsgálat különböző ausztráliai, indiai és egyesült államokbeli ingatlanokat vett alapul, és azt mérte fel, hogyan befolyásolja az MI-alapú HVAC-vezérlés az energiafogyasztást, a szén-dioxid-kibocsátást és az üzemeltetési költségeket.
Főbb eredmények
- Az MI-alapú optimalizálás 7,2–12,7 százalékkal csökkentheti az energiafogyasztást az intelligens épületvezérlési rendszerekhez képest. Összességében, a hagyományos vezérlőrendszerekhez viszonyítva, akár 22 százalékos energiamegtakarítás érhető el.
- A jelenlegi energiaárak mellett ez épületenként évente 13 600 és 49 300 dollár közötti megtakarítást jelenthet.
- Évente akár 60 metrikus tonna szén-dioxid-kibocsátás is elkerülhető épületenként (59 869 kg CO₂e), ami nagyjából annak a környezeti hatásnak felel meg, mintha 2700 kifejlett fát ültetnének.
- Egyes épülettípusok és felhasználási módok esetében évente több mint 200 MWh energiamegtakarítás is elérhető, ami több tucat átlagos háztartás egyéves áramfogyasztását fedezheti.
- A kutatás megállapítja, hogy az MI alkalmazásával elkerült kibocsátás több mint százszorosa lehet az MI-rendszer ökológiai lábnyomának.
- Mind a felhőalapú, mind a helyszínen (on‑premise) működő MI-megoldások jelentős energia- és szén-dioxid-megtakarítást eredményezhetnek.
Miért számít ez?
Az épületek a globális energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás mintegy 37 százalékáért felelősek. A Schneider Electric elemzése szerint további jelentős megtakarítás érhető el, ha a már meglévő digitális épületirányítási rendszerekre telepített MI-réteg összekapcsolja a korábban elszigetelt adatforrásokat, folyamatosan elemezze az épületek állapotát, és valós időben automatizálja a HVAC-rendszerek működésének optimalizálását.
Az MI képes összesíteni és értékelni a használati szokásokból, az időjárás-előrejelzésekből, a berendezések teljesítményéből és egyéb üzemeltetési adatokból származó információkat. Ennek köszönhetően az épületek hatékonyabban működtethetők, miközben csökken az üzemeltetést végző szakemberek terhelése.
Kisebb épületek is profitálhatnak
A kutatás kiemeli, hogy a kis- és közepes méretű, 9300 négyzetméternél kisebb épületek is jelentős előnyökhöz juthatnak az MI‑alapú optimalizálással. Korábban az energiagazdálkodási rendszereket gyakran túl összetettnek vagy költségesnek tartották a kisebb létesítmények számára, és a szükséges szakértelem is hiánycikk lehetett. Az MI azonban az automatizálás és egyszerűsítés révén hozzáférhetőbbé teszi a fejlett épületirányítást, csökkentve az energiapazarlást, a költségeket és a kibocsátást.
Földvári Péter, a Schneider Electric kereskedelmi és ipari épületekért felelős értékesítési vezetője szerint: „Az épületmenedzsment jövőjét az határozza meg, hogy az üzemeltetők milyen hatékonyan kapcsolják össze és helyezik kontextusba azokat az adatokat, amelyeket korábban szigetszerűen tároltak. A meglévő üzleti rendszerekre épülő mesterségesintelligencia-réteg a komplexitást intelligenciává, az intelligenciát pedig cselekvéssé alakíthatja, miközben csökkenti a kibocsátást és a költségeket, valamint javítja a teljesítményt.”
Módszertan röviden
A tanulmány modellezéseket és valódi telepítési tapasztalatokat kombinált: különböző földrajzi és felhasználási környezetben telepített MI‑alapú HVAC‑vezérlések működését elemezték, és ezek alapján számolták ki az energia-, költség- és kibocsátásmegtakarításokat. A vizsgálat nemcsak a megtakarítások mértékét, hanem az MI rendszerek üzemeltetésének rugalmasságát is értékelte (felhő és helyszíni megoldások).
A Schneider Electric eredményei alapján az MI‑vezérelt optimalizáció gyakorlati eszközt jelenthet az épületüzemeltetők számára az energiafogyasztás, a működési költségek és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére, miközben javítja az épületek működési teljesítményét.
