Több nagyvállalat vezetője szerint egyre gyakrabban a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására vonatkozó nemzeti szabályozás dönti el, hogy hol hozzák létre új telephelyeiket, K+F‑központjaikat és gyártókapacitásaikat. A Financial Times szerint ebben a versenyben a kontinentális Európa több szereplő szemében lemaradásban van az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal szemben.
Mit vizsgálnak a cégek?
A pénzügyi, ipari és technológiai multinacionális vállalatok döntéshozói arról számoltak be, hogy új beruházások helyszínének kiválasztásakor rendszeresen értékelik az adott ország MI‑szakembergárdáját, digitális és számítási infrastruktúráját, valamint a szabályozási környezet kiszámíthatóságát. Egy nagy amerikai bank például jelzőlámpás rendszerrel osztályoz országokat: azt nézik, hogy az adott kormány prioritásként kezeli‑e az MI használatát, és hogy az adatkezelési szabályok lehetővé teszik‑e vállalati és ügyféladatok MI‑célú felhasználását. A bank szerint a „piros” besorolású országokban kisebb hajlandóság mutatkozik a munkaerő bővítésére.
EU: egyszerre ösztönözni és korlátozni
Az Európai Unió az AI Act révén az elsők között alkotott átfogó szabályozási keretet az MI‑technológia számára. Ugyanakkor a vállalatok részéről az EU szabályozási modelljének költsége és összetettsége gyakran fontos szempont a beruházási döntéseknél; ezt Laura Houston, a Slaughter and May ügyvédi iroda technológiai csoportjának társvezetője emelte ki.
Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok előnyei
Az Egyesült Királyságot a megkérdezettek jellemzően „zöldnek” látják a bank jelzőlámpás rendszere szerint, mert lazább, befogadóbb szabályozási megközelítést alkalmaz. Gyakorlatban ez konkrét beruházási döntésekben is megjelent: a dán Novo Nordisk londoni MI‑központot hozott létre az Amazon Web Services‑szel (AWS) kötött gyógyszerkutatási partnerség részeként. Anja Leth Zimmer, a Novo MI‑igazgatója szerint a hangsúlyt arra helyezik, ahol megfelelő MI‑szakemberek állnak rendelkezésre, és ahol felelősségteljesen működhetnek.
Strukturális hátrányok Európában
Zach Meyers, a brüsszeli Centre on Regulation in Europe kutatója több tényezőt sorolt fel, amelyek visszavethetik Európa versenyképességét: az adatközpontok lassú kiépítése, a magas energiaárak, az MI lassabb lakossági és vállalati adaptációja, valamint a kisebb finanszírozási volumen az amerikai befektetésekhez képest.
Vállalati tervezés és MI‑érettség
Caspar Herzberg, a Schneider Electric ipari szoftveres üzletágának vezetője közölte, hogy vállalatuk a beruházási döntéseknél figyelembe veszi az egyes országok „MI‑érettségét”, ideértve a szaktudást, a számítási kapacitást, az energiahálózatot és az élvonalbeli MI‑kutatást. Maria Cristina Bifulco, a Prysmian stratégiai igazgatója pedig figyelmeztetett: ha Európa nem teremt vonzó feltételeket, a beruházások olyan piacokra vándorolhatnak, amelyek MI‑barát politikát és kiszámíthatóbb szabályozást kínálnak.
Brüsszel intézkedései és az ellenvetések
Az Európai Bizottság azt jelezte, hogy az MI‑gigagyárak projektei növelni fogják az EU számítási kapacitását, de a szabályozói egyensúly megteremtése nehéz feladat: egyszerre kell ösztönözni az innovációt és csökkenteni a függést az amerikai techóriásoktól.
Miért számít?
A beruházások földrajzi eltolódása hosszabb távon befolyásolhatja az európai munkaerőpiacot, K+F‑képességeket és technológiai szuverenitást. A cégek azon döntései, hogy MI‑tevékenységet az Egyesült Államokba vagy az Egyesült Királyságba telepítenek, nem csupán piaci előnyökről, hanem szabályozási kiszámíthatóságról és infrastruktúráról is szólnak.
Kapcsolódó esemény
A témáról további szakmai beszélgetések várhatók a Portfolio által szervezett AI & Digital Transformation konferencián 2026. november 26‑án.
A címlapkép illusztráció; a cikk előkészítésében AI‑asszisztens is részt vett, a végső tartalmat újságíró szerkesztette és ellenőrizte.
