A norvég kormány hétfőn bejelentette, hogy korlátozza az energiaigényes adatközpontok gyors terjedését az országban, mert a tervezett létesítmények összesített energiaigénye már veszélyezteti a helyi áramellátás biztonságát.
Mi történt és miért
A hordozóhatóságú intézkedéssel párhuzamosan a norvég átviteli rendszerirányító, a Statnett hétfőn ideiglenesen felfüggesztette az új adatközpontok hálózati csatlakozási kérelmeinek befogadását. A moratórium addig lesz érvényben, amíg a kormány és az ügyintéző szervek kidolgozzák az új, beruházásokat szabályozó állami engedélyezési rendszert.
Terje Aasland energiaügyi miniszter közlése szerint a Statnett csak az idei évben 26 000 megawattnyi új kapacitásra kapott csatlakozási kérelmet. Ez a szám meghaladja Norvégia jelenlegi teljes áramtermelő kapacitását; a benyújtott igények mintegy 75 százaléka pedig adatközpontoktól származott.
Bár Norvégia jelenleg több áramot termel, mint amennyit elfogyaszt — és így nettó áramexportőrnek számít — a legfrissebb előrejelzések szerint a gyorsan növekvő adatközpont-kereslet néhány éven belül áramhiányhoz és az árak emelkedéséhez vezethet.
Az új szabályok főbb elemei
A digitalizációért és közigazgatásért felelős miniszter, Torgeir Micaelsen egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a cél az ellenőrzés visszaszerzése: biztosítani, hogy csak a valóban szükséges létesítmények épüljenek meg. A kormány tervei szerint az új engedélyezési rendszer többek között a következőket foglalja magában:
- elsőbbséget biztosít a honvédelmet, a rendőrséget, a katasztrófavédelmet és az egészségügyet szolgáló adatközpontoknak;
- preferenciát biztosít a kritikus infrastruktúrákat kiszolgáló létesítményeknek, például a mobilhálózatok és a pénzügyi rendszerek adatközpontjainak;
- korlátozza a globális felhőszolgáltatók és a kriptobányászattal foglalkozó cégek hozzáférését földterületekhez és az elektromos hálózathoz, miközben az ország továbbra is támogatni kívánja a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztéseket.
A kormány envisione szerint az új adatközpontoknak maguknak kell majd állniuk a hálózatfejlesztés rájuk eső költségeit. Emellett megfontolják, hogy kötelezzék ezeket a létesítményeket saját áramellátásuk biztosítására olyan gázerőművek építésére, amelyek szén-dioxid-leválasztással és -tárolással (CCS) vannak felszerelve.
Miért számít ez
A lépés a globális trendekhez kapcsolódik: világszerte nő az ellenállás az energiaigényes adatközpontok terjeszkedésével szemben, mivel kritikusok szerint ezek a beruházások korlátozott számú helyi munkahelyet teremtenek, miközben jelentősen növelhetik az energiaárakat és terhelik az elektromos hálózatot. Norvégia esete különösen figyelemre méltó, mert az ország jelenleg exportál áramot, ugyanakkor a beérkező kérelmek összessége rövid távon a hazai ellátás biztonságát fenyegetheti.
Következő lépések
A moratórium hatálya alatt a kormány kidolgozza az új engedélyezési szabályokat és a hálózati csatlakozások feltételeit. A döntések a hálózatfejlesztési költségek átvállalásának, a prioritások meghatározásának és esetleges technológiai követelményeknek (például CCS-es gázerőművek) a részleteit fogják tárgyalni.
A bejelentést a Reuters közölte. Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre; a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
