Iparág

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

Önálló védelmi képességek és gyorsabb innováció előtt áll Európa

A Portfolio Deep Tech 2026 védelmi ipari kerekasztalának résztvevői szerint Európa jelenleg csak korlátozottan képes önállóan megvédeni magát.

Önálló védelmi képességek és gyorsabb innováció előtt áll Európa

Európa csak korlátozottan képes önállóan megvédeni magát: erős hadiipari vállalatai ellenére nem rendelkezik az ehhez szükséges képességek teljes körével. Ebben egyetértettek a Portfolio Deep Tech 2026 védelmi ipari kerekasztalának résztvevői, akik az amerikai technológiai függőség és a felgyorsuló innováció következményeiről is beszéltek.

Baranyi Márton, a Portfolio Csoport projektvezetője kérdezte a résztvevőket Európa védelmi képességeiről. A beszélgetésben Ritli János, a Saab Hungary ügyvezető igazgatója, Hajdu József, a CAE Hungary délkelet-európai és európai bizottsági ügyekért felelős vezetője, valamint dr. Antal Ferenc, a Halftermayer & Partners vezető partnere vett részt.

Ipari erő, hiányzó képességek

Ritli szerint Európában számos vállalat képes katonai igények alapján eszközöket és platformokat fejleszteni. A hiányosság abból ered, hogy az országok a NATO-n belüli munkamegosztásra építve nem alakították ki önállóan a teljes képességrendszert. Ha a közös szövetségi erőforrásokhoz csak korlátozottan férnének hozzá, különösen a felderítés, a hírszerzés, a célmegjelölés és az összetett rendszerek terén jelentkeznének hiányok.

Hajdu szerint az Egyesült Államok szövetségi szerepvállalásának kiszámíthatatlansága Európát saját elrettentő és önvédelmi képességeinek megerősítésére ösztönzi. Ehhez azonban rendkívüli pénzügyi és emberi erőforrásokra lesz szükség. A függőség nem korlátozódik a fegyverrendszerekre: a Starlink példája azt is megmutatja, milyen kockázatot jelenthet, ha egy kritikus adatkapcsolat működése külső szereplő döntésétől függ.

Antal tágabb gazdasági problémának nevezte az európai innováció lemaradását. Megítélése szerint az energiaválság és a kereskedelmi konfliktusok más ágazatok fejlődési képességét is gyengítették, bár az európai programokban és beszerzési törekvésekben már látható a hátrány ledolgozásának szándéka.

Drónok és gyorsabb fejlesztési ciklusok

A technológiai változás egyik jele Ritli szerint, hogy viszonylag olcsó eszközökkel nagy értékű hagyományos haditechnikai platformokat lehet megsemmisíteni. Az ipar korábban is számított az autonóm rendszerek terjedésére, a háború azonban felgyorsította alkalmazásukat, és megmutatta, milyen sokféleképpen használhatók. A hagyományos katonai követelményekhez és fejlesztési ciklusokhoz szokott gyártóknak ehhez alkalmazkodniuk kell.

Hajdu a szoftverfejlesztésben is gyorsulást lát: tapasztalatai szerint a mesterséges intelligencia fejlődése egyes, korábban hónapokat vagy éveket igénylő munkákat hetekre vagy hónapokra rövidíthet. Az új katonai képességek így hamarabb jelenhetnek meg, de a felhasználóknak is gyorsabban kell elsajátítaniuk őket. A bővülő kínálat ugyanakkor megnehezíti a valóban hasznos megoldások kiválasztását.

A gyorsabb fejlesztés önmagában nem oldja fel a technológiai függőséget. Hajdu szerint az amerikai és kínai mesterségesintelligencia-modellekhez képest fennálló európai lemaradás versenyhátrányt és új kiszolgáltatottságot jelent. A következő időszak egyik fontos kérdése lesz az is, hogy a gyorsabb információfeldolgozás és az automatizálás mellett mely döntéseknek kell kötelezően emberi kézben maradniuk.

Helyet kell teremteni a kisebb fejlesztőknek

Antal szerint az innovációhoz nem elegendő, ha csak a nagyvállalatok tudnak új megoldásokat piacra vinni. A kisebb cégeknek és az egyetemeknek kiszámítható fejlesztési pályára, tesztelési infrastruktúrára, szakmai visszajelzésre és a tényleges piaci igények ismeretére van szükségük. Az utóbbi megszerzése különösen nehéz egy érzékeny információkra épülő ágazatban, ezért fontos az iparági tudás átadása.

A résztvevők szerint a kis- és nagyvállalatok kapcsolata nem feltétlenül ellentétre épül: a kisebb fejlesztők számára a nagyvállalati beszállítói láncokba való belépés is piacra jutási lehetőséget teremthet.

Ritli a skandináv tapasztalatokból a tartós kutatás-fejlesztési elköteleződést és a stabil környezetet emelte ki. Az erős ipari háttér, a következetes vállalati visszaforgatás és a hosszú távon gondolkodó befektetők együtt segítik az innovációt. Ez a magyar felzárkózás számára is tanulság: az új technológiák mellett olyan feltételek kellenek, amelyek között érdemes évekre előre fejleszteni.