A mesterséges intelligencia terjedése példátlan keresletnövekedést idézett elő az adatközpontok iránt, ugyanakkor az új kapacitások telepítését egyre inkább fizikai, jogi és infrastrukturális korlátok határozzák meg. A Savills friss elemzése 54 globális piacot vetett össze, hogy megállapítsa, mely városok kínálnak a legkedvezőbb feltételeket a következő generációs adatközpontok kiépítéséhez.
Miért fontos ez
Az adatközpontok 2025-ben a zöldmezős külföldi működőtőke‑befektetések (FDI) több mint egyötödét vonzották az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) adatai szerint, így a szektor kiemelt befektetési célponttá vált. Ugyanakkor a fejlesztéseket ma már nem elsősorban a tőkehiány lassítja: a hálózati csatlakozás átfutási ideje sokszor messze meghaladja magát az építési időt, ezért a beruházók inkább azon helyeket keresik, ahol rendelkezésre áll szabad hálózati kapacitás.
Főbb megállapítások és rangsor
A Savills Power and Place Index négy pillér mentén értékelt: villamosenergia‑ellátás; víz és klíma; építési megvalósíthatóság; valamint a fejlesztési környezet (engedélyezés, szabályozás). Az eredmények szerint a jelenleg legnagyobb kapacitással rendelkező metropoliszok közül sokan azért nem kerültek be a legjobb 25 közé, mert elérték fizikai teljesítőképességük határait — ezért a kitörést a másodlagos és feltörekvő piacok jelentik.
Index élmezőnye (Savills szerint):
-
- Oslo
-
- Dallas
-
- Stockholm
-
- Atlanta
-
- Porto
A legígéretesebb tíz helyszín között továbbá Helsinki, Chicago, Marseille és Washington DC is szerepel.
Regionális trendek és klaszterek
A tanulmány négy jellegzetes klasztert azonosít:
-
Észak‑európai, megújuló energiában gazdag városok: Oslo, Stockholm és Helsinki olcsó zöldenergiát, szabad hálózati kapacitást, hűvös éghajlatot és támogató szabályozást kínálnak. Norvégia vízerőmű‑alapú rendszere és Finnország alacsony szén‑dioxid‑kibocsátású energiamixe különösen vonzó az AI‑feladatokat futtató létesítmények számára.
-
Amerikai energia‑csomópontok: az Egyesült Államok — mintegy 50 GW aktív IT‑kapacitással — továbbra is a legmeghatározóbb piac, Texas pedig nagy területi tartalékokkal és jelentős földgázkészletekkel rendelkezik. Ugyanakkor az ERCOT hálózatüzemeltető szigorította a csatlakozási kérelmek elbírálását.
-
Dél‑európai kihívók: Porto, Marseille és Málaga alacsonyabb energiaköltséget, rugalmasabb engedélyezést és kevesebb piaci versenyt kínálnak, ezért egyre több AI‑projekt helyezi át beruházásait a telítettebb központoktól távolabb eső régiókba.
-
Ázsiai feltörekvők: Mumbai, Bengaluru, Johor Bahru és Ho Chi Minh‑város olcsó áramot és szabad hálózati kapacitást kombinálnak, bár egyes régiókban az ellátás stabilitása és a hálózatfejlesztés üteme továbbra is korlátot jelent. Malajzia különösen gyors növekedést mutatott a 2020-as alacsony bázisról, kiemelten Johor Bahru‑val, amely Szingapúr közelségéből profitál.
Egyes ázsiai piacokban — például Bangkokban — gyorsuló építési lendület figyelhető meg, míg Hongkong területi korlátai miatt szűkös lehetőségekkel néz szembe, noha a nagy felhőszolgáltatók jelen vannak.
Egyéb fontos szempontok
- Energiaköltségek, vízhez való hozzáférés, éghajlati adottságok, képzett munkaerő és a helyi közösségek elfogadása mind döntő tényezők a telephelyválasztásnál.
- A klímakockázatok — hőhullámok, vízhiány és szélsőséges időjárás — tovább szűkítik a biztonságosan üzemeltethető helyszínek körét.
- Pozitív oldalról az adatközpont‑fejlesztések segíthetnek a hálózat korszerűsítésében, növelhetik a megújuló energia iránti keresletet, lehetőséget adhatnak a hulladékhő hasznosítására, és támogatják a helyi szakképzés fejlődését.
Következtetés
A Savills elemzése szerint a következő évek adatközpont‑fejlesztéseit nem elsősorban a tőke, hanem az energia- és hálózati kapacitás, a vízellátás, a helyi szabályozás és a klímakockázatok fogják meghatározni. A jelenleg telített nagy központok után olyan másodlagos és feltörekvő városok kerülnek előtérbe, amelyek kombinálni tudják az olcsó, alacsony karbonintenzitású energiát a szabad hálózati hozzáféréssel és a kedvező engedélyezési környezettel.
A cikk előkészítésében AI‑asszisztens is részt vett; a végső tartalmat újságíró szerkesztette és ellenőrizte.



