Az OECD kedden közzétette legfrissebb PISA-felmérésének eredményeit, amelyek 91 ország mintegy 760 000 diákjának teljesítményét értékelik. Az adatok szerint a világ számos részén romlottak az olvasási készségek az előző felmérésekhez képest.
Mennyiségi eredmények
- Az OECD-tagállamok diákjainak átlagos olvasási pontszáma 2015 és 2025 között 28 ponttal csökkent.
- A nem-tagországok körében 16 pontos visszaesést mértek ugyanebben az időszakban.
- A PISA-skálán egy 20 pontos csökkenés nagyjából egy teljes tanévnyi tudásvesztésnek felel meg.
A romlás nemcsak az általános szövegértésben mutatkozik, hanem az információk kritikus értékelésében és a különböző bizonyítékok összekapcsolásának képességében is.
Mi állhat a háttérben? AI, közösségi média és olvasási szokások
Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint a diákok egyre kapkodóbban dolgozzák fel a szövegeket: gyorsabban olvasnak, de pontatlanabbul, és hajlamosabbak az ösztönös, nem pedig a kritikus válaszokra. Schleicher az olvasást „minden képesség anyjának” nevezte, mivel az alapot jelenti más tantárgyak elsajátításához.
A felmérés kiemeli a technológia szerepét: a diákok 46 százaléka hetente vagy annál gyakrabban használ mesterségesintelligencia-alapú chatbotokat a tanuláshoz. Az OECD és több tanulmány szerint ez a gyakori használat sokszor többet árt, mint használ — például javulhatnak a házi feladatok jegyei, miközben segédeszköz nélküli vizsgákon a teljesítmény visszaesik. A cikk említ egy kínai diákok körében végzett kutatást, amely ezt a mintázatot támasztja alá.
Érdekes megállapítás, hogy 2018 óta a legnagyobb olvasási hanyatlást a jómódú családokból származó diákok körében mérték: bár továbbra is átlagosan jobban teljesítenek, mint kevésbé tehetős társaik, a különbség szűkült.
Kapcsolat más tantárgyi eredményekkel és lehetséges következmények
Ahol az olvasási teljesítmény a legnagyobb mértékben zuhant, ott jellemzően a matematikai és a természettudományos eredmények is nagyobb visszaesést mutattak. Az OECD figyelmeztet, hogy a szövegértés gyengülése hosszabb távon a munkaerő képzettségére és ezáltal a gazdasági növekedésre is negatív hatással lehet.
Iskolai szabályozások és lehetséges beavatkozások
Schleicher szerint az iskolai mobiltelefon-tilalom az egyetlen intézkedés, amelynek hatása bizonyítottan fékezte a romlást bizonyos rendszerekben. A szervezet és szakértők szerint további pedagógiai és rendszerszintű válaszokra lesz szükség a tendencia megfordításához, különös tekintettel az információfeldolgozás és a kritikus gondolkodás fejlesztésére.
Záró megjegyzés
A PISA-felmérés eredményei széles körű nemzetközi aggodalmat váltottak ki az oktatás jövőjével kapcsolatban. A vita középpontjában a technológia — köztük a mesterséges intelligencia és a közösségi média — oktatási hatása, valamint az iskolai szabályozások és pedagógiai gyakorlatok szerepe áll.
A cikk előkészítésében AI-asszisztens működött közre; a végső tartalmat újságíróink szerkesztették és ellenőrizték.
