Az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérésének (PISA) 2025‑ös adatfelvétele alapján árnyalt a kép a mesterséges intelligencia (MI) iskolai használatáról. A vizsgálatba 91 ország több mint 760 000, 15 éves diákja kapcsolódott be; tudásukat természettudomány, matematika és olvasás területeken mérték fel.
A szerzők — és az esettel foglalkozó összefoglalók, köztük a The Verge értékelése — arra mutatnak rá, hogy azok a tanulók, akik tanuláshoz is használtak AI‑eszközöket, összességében gyengébb eredményeket értek el a természettudományokban, miután figyelembe vették a társadalmi‑gazdasági státuszt. Ez azonban nem jelent automatikusan negatív hatást minden AI‑használatra.
Mérték és cél számít
A PISA‑adatokból kiderül: a használat jellege és gyakorisága befolyásolja az eredményeket. Azok a tanulók, akik az AI‑t konkrét, egészen egyszerű feladatok elvégzésére alkalmazták — például szövegösszefoglalásra vagy vázlatkészítésre —, kismértékben rosszabbul teljesítettek. Ezzel szemben azoknál, akik az AI‑t előzetes kutatásra vagy általános tanulási segédeszközként használták, kisebb volt a teljesítményromlás.
A használat gyakorisága sem lineáris hatású: a legrosszabb eredményeket azok a diákok érték el, akik nagyon ritkán (évente 1–2 alkalommal) fordultak az AI‑hoz, illetve azok, akik napi rendszerességgel használták az eszközt. A legjobb eredményeket a havi vagy havonta ismétlődő AI‑használat mellett mérték. Érdekes módon azok a tanulók, akik heti rendszerességgel alkalmazták az AI‑t általános tanulási segédként, jobb átlagokat értek el, mint a teljesen nem használók — de a különbség viszonylag kicsi volt.
Kritikus hozzáállás és oktatás szerepe
A PISA‑vizsgálat és a kapcsolódó elemzések hangsúlyozzák, hogy a mérsékelt és célzott AI‑használat pozitív hatással lehet iskolai feladatokra és a tanulásra, különösen ha a diákokat megtanítják kritikusan viszonyulni az AI‑eszközökhöz és értékelni azok korlátait. Tehát nem maga az eszköz a mérvadó, hanem az, hogy hogyan illeszkedik a tanulási folyamatba és milyen készségeket fejlesztenek a használat környezetében.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A PISA‑eredmények alapján az iskoláknak és döntéshozóknak érdemes megfontolniuk az AI‑integráció módját: a mérsékelt, célzott alkalmazás és a kritikus média‑ és informatikai műveltség fejlesztése hasznos lehet, míg a túlzott vagy éppen pusztán alkalmi, nem reflektált használat kevésbé hozhat előnyöket. Az eredmények továbbá arra figyelmeztetnek, hogy az AI‑eszközök terjedése új pedagógiai stratégiákat és értékelési megközelítéseket igényelhet.
Források és kontextus
A PISA 2025 volt az első, széleskörűen elterjedt AI‑időszakban végzett felmérés; az eredményeket többek között a The Verge és a magyar HVG ismertette összegzésekben. A részletes nemzetközi adatelemzés alapján levont következtetések azt mutatják, hogy az AI hatása a tanulói teljesítményre összetett és kontextusfüggő.
