A programozható pénz és a mesterséges intelligencia (MI) alapvetően alakítja át a globális pénzügyi rendszert, ezért a hagyományos pénzintézeteknek gyorsan ki kell dolgozniuk saját digitális eszközstratégiájukat – hívta fel a figyelmet Randall Baran-Chong, a Mastercard alelnöke a Portfolio Future of Finance konferencián tartott előadásában.
Mi változott meg?
A digitális pénz gondolata az internet korára szabott fizetőeszköz koncepciójával indult: a Bitcoin 2008-as fehér könyve után öt évvel jelent meg Vitalik Buterin tanulmánya az Ethereumról, amely az okosszerződések révén bevezette a szoftverként működő pénz fogalmát. Ennek köszönhetően a korábbi, banki nyitvatartáshoz és levelezőbanki folyamatokhoz kötött elszámolások helyett a tranzakciók ma már másodpercek alatt, 24/7 módon elszámolhatók a blokkláncon (on-chain).
A programozható pénz lehetővé teszi a fizetések automatikus végrehajtását és a gyors reagálást a piaci változásokra különféle eszközosztályokkal, például stablecoinokkal, tokenizált betétekkel és jegybanki digitális pénzekkel (CBDC). A digitális eurót Christine Lagarde is támogatta mint ilyen irányt.
Konkrét számok és alkalmazások
- A stablecoinok piaca robbanásszerű növekedést mutatott: 2026 júniusában a tranzakciók volumene elérte a 700 milliárd dollárt, ami 733 százalékos növekedésnek felel meg.
- Gyakorlati példa: a SoFi bank bejelentette, hogy 25 milliárd dollár értékű kártyás tranzakciót számol el a Mastercarddal stablecoinok használatával.
- A BMW a JPMorgan Kinesis blokkláncát használta a csoporton belüli, határokon átnyúló elszámolások és a feltételes kifizetések optimalizálására.
Baran-Chong szerint a pénz a jövőben nem csupán statikus értékmérő lesz, hanem „önálló döntésekre képes, intelligens szoftver”, amely autonóm módon optimalizálja a likviditást az ügyfelek szándékai szerint. Becslések szerint 2030-ra mintegy 30 billió (trillió) dollár értékű eszközt fognak tokenizálni, ami a pénz szerepét pénzügyi operációs rendszerré alakítja.
MI-ügynökök és technikai kihívások
A mesterséges intelligencia agentek megjelenése új dimenziót ad a pénzügyi műveleteknek: Elon Musk előrejelzése szerint 2030-ra több MI-ügynök lesz a világon, mint ember. A Cloudflare adatai rámutatnak, hogy az internetes forgalom már most is nagy részben botokból és MI-ügynökökből áll; a vállalat bevezette az HTTP 402-es (X402) protokollt az agentek számára történő mikro-fizetések támogatására.
Mivel az MI működése probabilisztikus, az okosszerződések pedig determinisztikus természetűek, a két technológia összehangolása különös figyelmet igényel a biztonságos, autonóm pénzmozgásokhoz. A Mastercard saját, gép-gép közötti platformon dolgozik ezen a területen.
Kockázat és lehetőség a hagyományos pénzintézetek számára
Baran-Chong hangsúlyozta: a bankoknak nem a technológiától kellene félniük, hanem attól, ha nem használják ki meglévő előnyüket, a rájuk támaszkodó ügyfélbizalmat. A felmérések szerint a kriptonatív, fiatalabb generációk bizonyos régiókban már több mint 50 százalékban használnak kriptoeszközöket, és ezek a csoportok a következő években több mint 100 billió dollár globális vagyont örökölnek.
Egy 200 amerikai, német és francia pénzintézeti vezető körében végzett kutatás alapján a válaszadók több mint 90 százaléka tervezi digitális eszközök bevezetését a következő három évben, de 57 százalékuk még mindig a stratégiaalkotás fázisában van. Ugyanakkor olyan nagy szereplők, mint a BlackRock, a JPMorgan, a Citibank és a Standard Chartered már saját tokenizált betéti és stablecoin-megoldásokat építenek.
Három megközelítés a megvalósításhoz
Baran-Chong három modellet javasolt a pénzintézetek számára a digitális eszközök bevezetésére:
- Bérlés: harmadik fél infrastruktúrájának használata — példaként említette a Mastercard által felvásárolt BVNK szolgáltatásait, amely stabilcoin-infrastruktúrát biztosít.
- Társulás: konzorciumi megoldásokban való részvétel — ilyen a Kivalis konzorcium, amely az Európai Unióban stabilcoin-kibocsátáson dolgozik.
- Saját rendszer futtatása: teljesen saját technológia kiépítése — példaként a JPMorgan szolgál, amely 17 intézményből álló elszámolóházi konzorciumot hozott létre saját technológiájára építve.
Baran-Chong arra ösztönözte a hagyományos pénzintézeteket, hogy kombinálják meglévő ügyfélbizalmukat a kriptonatív generációk igényeivel, különben a felhasználók a fintechekhez és neobankokhoz vándorolhatnak.
Címlapkép: Randall Baran-Chong, a Mastercard alelnöke
Megjegyzés: A cikk előkészítésében AI-asszisztens működött közre; a végső tartalmat a szerkesztők ellenőrizték és jóváhagyták.
