Szabályozás

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

Rekordszintre nőtt a bolti lopás Németországban — évi 3 milliárd eurós kár és szigorítási javaslatok

A német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) és a Német Rendőrségi Szakszervezet (GdP) közös kezdeményezéssel fordult a döntéshozókhoz a bolti lopások és a szervezett vagyon elleni bűnözés elleni szigorúbb fellépés érdekében.

Rekordszintre nőtt a bolti lopás Németországban — évi 3 milliárd eurós kár és szigorítási javaslatok

A német kiskereskedelemben tavaly a bolti lopásokból származó veszteségek soha nem látott mértéket értek el: az EHI Retail Institute adatai szerint 2025-ben meghaladták a 3 milliárd eurót, ami mintegy 25 százalékos növekedés a 2022-es adathoz képest. A kölni székhelyű kutatóintézet számításait a kereskedelmi és rendőri szakmai szervezetek hivatkozták, amikor intézkedéseket sürgettek a helyzet megfékezésére.

Regisztrált bűncselekmények és a szervezett bűnözés szerepe

A német szövetségi belügyminisztérium statisztikái alapján 2025-ben 283 096 bolti lopással kapcsolatos bűncselekményt jegyeztek fel. A kiskereskedők szerint a bolti lopásokból eredő károk közel egyharmada szervezett bűnözői csoportokhoz köthető, és ezek a csoportok egyre professzionálisabb módszerekkel dolgoznak.

A kereskedelmi szervezetek, különösen a német Kiskereskedelmi Szövetség (Handelsverband Deutschland, HDE) és a Német Rendőrségi Szakszervezet (Gewerkschaft der Polizei, GdP), közös kezdeményezésben követelik a büntetőjogi fellépés szigorítását, valamint a hatóságok és igazságszolgáltatás kapacitásainak bővítését.

Mit kérnek a kereskedők és a rendőrség?

A HDE és a GdP több pontból álló intézkedéscsomagot javasol. Főbb követelések:

  • több rendőr, ügyész és bíró alkalmazása;
  • a hatóságok informatikai és technológiai infrastruktúrájának fejlesztése;
  • egyértelmű jogi keret megteremtése az üzletekben alkalmazható nyílt videómegfigyelésre;
  • a mesterséges intelligencián alapuló videóelemző rendszerek engedélyezése a lopások felismerésére és a szervezett csoportok felderítésére;
  • szorosabb együttműködés a rendőrség, az ügyészségek és a bíróságok között.

Stefan Genth, a HDE ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a gazdasági károk rekordokat döntenek, miközben a szervezetten és üzletszerűen működő elkövetői csoportok egyre professzionálisabbá válnak. A szervezet szerint politikai beavatkozásra van szükség, és aki üzletszerűen, szervezetten lop, annak szigorú következményekkel kell számolnia.

Milyen termékeket céloznak a tolvajok, és kinek fizetik meg a veszteséget?

A kiskereskedők tapasztalatai szerint elsősorban nagy értékű, könnyen elrejthető és továbbértékesíthető árucikkeket céloznak a tolvajok. A veszélyeztetett termékek között megemlítik a prémium alkoholos italokat, dizájnszemüvegeket, öveket és sálakat, valamint akkumulátoros elektronikai eszközöket és digitális adattárolókat.

A HDE figyelmeztet: a lopásokból eredő veszteségek részben a vásárlókra hárulhatnak, mivel a kereskedők a növekvő kár egy részét beépíthetik az áraikba, ami hozzájárulhat az inflációs nyomáshoz a háztartásokon.

Nemzetközi párhuzam: a brit tapasztalatok

A német fejlemények Európában sem egyedülállóak. A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal (Office for National Statistics, ONS) adatai szerint a 2025 szeptemberével záruló egy évben Nagy-Britanniában 519 381 bolti lopást regisztráltak, ami 5 százalékos növekedés az előző év 492 660 esetéhez képest. A brit kiskereskedők esetében a problémát súlyosbította, hogy több esetben erőszakos támadás is előfordult az alkalmazottakkal szemben, és a növekvő bűnözés megnövelte a biztonsági kiadásokat és az üzletek működési költségeit.

A német kiskereskedők most azt szeretnék elkerülni, hogy országuk ugyanabba a helyzetbe kerüljön, mint a brit kiskereskedelem. Ennek érdekében gyorsabb igazságszolgáltatást, több rendőrt és korszerű technológiát kérnek, valamint az összehangolt fellépés fontosságát hangsúlyozzák a szervezett bűnözői hálózatok ellen.

Következő lépések

A HDE és a GdP kezdeményezése jogi változtatásokat és állami források átcsoportosítását célozza. A javasolt intézkedések megvalósítása a politikai döntéshozókon múlik: a kérdésben a belügyminisztérium és a törvényhozás szerepe kulcsfontosságú lesz a kamerahasználat jogi keretének, az adatvédelmi szempontoknak és a technológiai alkalmazások szabályozásának kialakításában.

A kereskedők és a hatóságok egyaránt hangsúlyozzák: a cél nem csupán az alkalmi tolvajok visszaszorítása, hanem a nagyobb, szervezett bűncsoportok felszámolása és a kiskereskedelmi környezet biztonságának helyreállítása.