A követeléskezelésben a készpénzes befizetések gyakorlatilag eltűntek: a befizetések 85,97 százaléka ma már banki átutalással történik, amely az elmúlt öt év legmagasabb aránya. A készpénz súlya mindössze 0,2 százalékra zsugorodott, és még a legmagasabb arányt mutató vármegyében sem éri el a 0,3 százalékot. A postai csekk továbbra is lassabban csökkenő szereplő, a befizetések 13,61 százalékát teszi ki.
A változás az idősebb korosztályoknál is látható: dr. Mikolay Éva, az EOS cégcsoport fedezetes követeléskezelési igazgatója szerint a magas átutalási arány arra utal, hogy az idősebb adósok is egyre nagyobb arányban használnak elektronikus fizetési csatornákat, bár a csekk még közkedvelt köztük.
Megalakult a követelések összetételében a fordulat
A vizsgált követelések 47,6 százaléka ma már telekommunikációs szolgáltatásokhoz kapcsolódik, míg a banki követelések aránya 37,2 százalék, a közüzemi követeléseké pedig 14,8 százalék. A telekommunikációs kategória nemcsak ki nem fizetett telefonszámlát jelent: ide tartoznak az internet- és előfizetéses szolgáltatások, valamint részletre vásárolt mobiltelefonok és egyéb készülékfinanszírozási konstrukciók tartozásai is.
Korosztály szerint a legtöbb ügy a 40–59 éveseket érinti: a banki követelések 60, a telekommunikációs tartozások 52 százaléka ehhez a korcsoporthoz kötődik. Ugyanakkor az átlagos összegben különbség látszik: a banki követelések átlagértéke a 60 év felettieknél a legmagasabb (több mint 925 ezer forint), míg a telekommunikációs tartozásoknál a 20–39 évesek vezetnek 181 ezer forintot meghaladó átlaggal.
A befizetési dinamika kettős: 2024-ről 2025-re a banki tartozásokra teljesített befizetések 14,1 százalékkal csökkentek, különösen a 40–59 éveseknél, miközben a telekommunikációs befizetések 20 százalékkal nőttek, és a 20–39 évesek 44 százalékkal többet fizettek be egy év alatt.
A halogatott fizetés gyorsan drágul: példa számokkal
A Portfolio Követeléskezelési Trendek 2026 konferenciájának előadóinak egyik fontos üzenete az volt, hogy a tartozás rendezésének halogatása jelentősen megnövelheti a költségeket. Egy 100 000 forintos banki tartozás jogi eljárás esetén akár 207 000 forintra is nőhet, míg egy telekommunikációs követelésnél körülbelül 193 000 forintra tehető a végösszeg.
Mikolay Éva hangsúlyozta, hogy a követeléskezelők számára a jogi eljárás nem elsődleges cél: a végrehajtást végső eszközként használják, és előtte olyan megállapodásokat keresnek, amelyeket az adós hosszabb távon is teljesíteni tud. Emiatt ajánlott felvenni a kapcsolatot a követeléskezelőkkel, átvenni a leveleket és tisztázni a helyzetet: egy időben kötött megállapodás jelentős többletköltségtől és jogi eljárástól óvhatja meg az adóst, valamint csökkentheti a lelki terheket is.
NPL-piac: egyelőre nincs drámai romlás, de a szabályozási bizonytalanság aggaszt
A nem teljesítő hitelek (NPL) állománya eddig nem mutatott látványos romlást. Fazekas Bence, az UniCredit Bank Hungary Head of Monitoring & Collection vezetője elmondta, hogy náluk évek óta stagnál az NPL-portfólióba kerülő állomány. Dr. Hölczl Krisztina, az MBH Bank követeléskezelési ügyvezető igazgatója az MNB második negyedéves adataira hivatkozva országos szinten mintegy 2,1 százalékos teljes szektorszintű és 1,6 százalékos háztartási NPL-rátáról beszélt, és jelenleg nem látott drámai helyzetet. A következő időszakban stagnálás vagy enyhe emelkedés várható, elsősorban egyes vállalati szegmensekben.
A piaci árazásban és szereplők számában sem láttak nagy változást: Vaczkó-Kovács Orsolya, az MKK vezérigazgatója szerint továbbra is kínálati piac van, vagyis többen adnának el követelést, mint amennyit a vételi oldalon megvásárolnának. Fazekas Bence kiemelte, hogy a követelésvásárlás hosszú távú bizalmi kapcsolatokra épül, így új belépőknek nehéz helyzetük van.
A legnagyobb rövid távú kockázat: végrehajtási rendszer átalakítása és devizahiteles ügyek
A konferencia résztvevői és a közönség egyaránt a szabályozási bizonytalanságokat jelölték meg fő kockázatként. A közönség 59 százaléka arra számított, hogy az új végrehajtási rendszer rosszabb és kevésbé hatékony lesz, míg 23 százalék javulást várt. A szakmai szereplők azonban azon a feltételen vannak egyetértésben, hogy a rendszer működőképessége a világos, átlátható és kiszámítható szabályozáson múlik.
Kiemelkedően nagy bizonytalanságot okoz a devizahitelesek végrehajtásainak felfüggesztése és a végleges szabályozás hiánya. Fazekas Bence szerint különösen fontos elkerülni a visszamenőleges jogalkotást; előre jelezte, hogy bármilyen új szabályozás valószínűleg nem zárja le véglegesen a devizahiteles ügyeket. Hölczl Krisztina arra figyelmeztetett, hogy túl erős beavatkozás visszahat a fogyasztói oldalra, mert a bankok a megnövekedett kockázatot kamatfelárakba, szigorúbb hitelbírálatba és monitoringba építhetik be.
Vaczkó-Kovács Orsolya hangsúlyozta, hogy a szabályozásnak egyszerre kell jogilag, társadalmilag és politikailag elfogadhatónak lennie, és rendezni kellene a veszteségek megosztásának kérdését az eredeti hitelezők és a követelésvásárlók között. A résztvevők többször hangsúlyozták, hogy a végleges szabályozásnak minél teljesebbnek kellene lennie, és a szakmai szereplők bevonása nélkül nehéz tartós megoldást találni.
Korai beavatkozás, jobb adatok és AI: a szakma jövőbeli irányai
Széles konszenzus mutatkozott abban, hogy a problémás ügyeket minél korábban kell felismerni és kezelni. Reisch Mónika a korai kapcsolatfelvétel fontosságát emelte ki, Hölczl Krisztina a szegmentáció és a személyre szabott kezelési módok szerepét, míg Vaczkó-Kovács Orsolya azt hangsúlyozta, hogy mindennek előfeltétele az adatokhoz való jobb hozzáférés.
Fazekas Bence szerint nemcsak a bankok és követeléskezelők közötti adatáramlás javítható, hanem az állami szervek és a bankok közötti információmegosztás is, ami lehetővé tenné a kockázatos ügyfelek korábbi felismerését és megszólítását. A mesterséges intelligencia (AI) egyre több helyen megjelent: az UniCreditnél több AI-fejlesztés fut, és a bank más területein is alkalmaznak ilyen megoldásokat. Az MBH Banknál is használnak AI-t nagymennyiségű adatelemzésre, döntés-előkészítésre, ügyfélkommunikáció támogatására és asszisztensi feladatokra.
Hölczl Krisztina felhívta a figyelmet, hogy az AI bevezetésének egyik fő akadálya már nem feltétlenül technológiai jellegű, hanem emberi: a munkatársak egy része nehezen fogadja el, hogy bizonyos feladatokat algoritmusok jobban vagy gyorsabban végezhetnek el, ezért szemléletváltásra is szükség van. A következő fontos lépés szerinte annak számszerűsítése lesz, hogy az AI milyen mértékű gazdasági előnyt hoz.
Következtetés: szabályozási kiszámíthatóság és digitális ökoszisztéma szükséges
A panel végkövetkeztetése szerint a következő év legfontosabb feladata a kiszámítható szabályozási környezet megteremtése, lehetőleg a szakmai szereplők érdemi bevonásával. Emellett a gyorsabb és egyszerűbb eljárások, jobb adatáramlás és modernebb, digitális követeléskezelési ökoszisztéma kialakítása szerepel a prioritások között.
(Címlapkép forrása: Portfolio)
