Az Egyesült Államokban szokatlan gyorsasággal vált központi választási témává az adatközpontok építése: a közvélemény egy év alatt határozottan elutasítóvá vált, és mindkét párt politikusai igyekeznek reagálni erre a változásra a novemberi félidős kongresszusi választás előtt.
A Pew Research Center adatai szerint jelenleg több mint 4 ezer adatközpont üzemel vagy épül az Egyesült Államokban, és ezek egyharmada három államban koncentrálódik: Virginiában, Texasban és Kaliforniában. A listavezető államok adatai (összesen/működő/tervezett): Virginia 685 (398/287), Texas 466 (296/170), Kalifornia 331 (277/54), Illinois 262 (139/123), Georgia 235 (94/141) és további államok, amelyekben nagy beruházások folynak.
Miért tiltakoznak az emberek?
A közvélemény-átfordulást több tényező táplálja: az adatközpontok nagy energia- és vízfogyasztása, a helyi szolgáltatások költségeire gyakorolt hatás és a környezeti aggályok. 2024-ben az amerikai adatközpontok összesen 183 terawattórát fogyasztottak, ami az ország teljes áramfogyasztásának több mint 4 százaléka—ez az energia fogyasztás Pakisztán éves szükségletének nagyjából megfelelő nagyságrend. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint az adatközpontok áramigénye 2030-ra 426 terawattórára növekedhet.
Az energiaigény mellett jelentős a vízfogyasztás is: 2023-ban az amerikai adatközpontok körülbelül 64 millió köbméter vizet használtak, és a hiperléptékű létesítmények közvetlen vízigénye szélsőséges esetben 2028-ra évente akár 125 millió köbméterre nőhet. A The Guardian szerint az új adatközpontok kétharmada olyan területeken épül majd, ahol az elmúlt évben szárazság volt problémás.
A helyi hatások is érezhetők: az Illinois–Észak-Karolina közötti PJM villamosenergia-piacon az adatközpontok jelenléte miatt néhol a lakossági rezsi átlagosan havi 16–18 dollárral nőtt. A Carnegie Mellon Egyetem kutatása szerint az adatközpontok és a kriptobányászat együtt 2030-ra átlagosan 8 százalékkal emelhetik az áramdíjakat, egyes virginiai területeken akár 25 százalékot is elérve.
A közvélemény mérlege: markáns elutasítás
Tavaly még megosztott volt a lakosság: a Heatmap 2025 augusztusi felmérése szerint 43 százalék támogatta, 42 százalék ellenezte, hogy adatközpont épüljön a lakóhelyük közelében. Egy évvel később azonban a megosztottság véget ért: a New York Times podcast és más felmérések szerint immár mintegy háromnegyednyi amerikai mondta, hogy nem szeretné, ha adatközpont épülne a közelében; mindössze 15 százalék volt nyitott a beruházásra. A Fox News júliusi felmérése szerint tíz választóból hét ellenez egy adatközpontot a saját lakóhelye közelében, és 78 százalék támogatná a beruházások lassítását a környezet- és lakossági aggályok kezelése érdekében.
A Gallup májusi felmérése rávilágított, hogy a támogatók elsősorban gazdasági előnyökre számítanak (a támogatók kétharmada), különösen munkahelyteremtésre (55 százalék), míg az ellenzők érvei sokrétűek: az erőforrások túlzott igénybevétele (50 százalék), köztük a víz- és energiahasználat (egyenként 18 százalék), környezetterhelés (16 százalék), a helyi életminőség romlása, illetve a megélhetési költségek növekedése (mindkettő körülbelül 20 százalék).
Politikai átrendeződés: mindkét párt reagál
A növekvő ellenállás hatására több politikus és állami vezető lépett: New York állam demokratavezette kormánya júliusban egyéves moratóriumot vezetett be az 50 megawattnál nagyobb energiaigényű adatközpontok építésére. Kathy Hochul kormányzó indoklása szerint a beruházások növelhetik a közüzemi költségeket, kimeríthetik a természeti erőforrásokat és bizonytalanságot teremthetnek a lakosok számára; Hochul egyúttal kezdeményezni fogja a nagy adatközpontok forgalmiadó-mentességének hatályon kívül helyezését.
A demokraták balszárnyáról Bernie Sanders és Alexandria Ocasio-Cortez (AOC) is szorgalmazott moratóriumot és szigorúbb szabályozást. Sanders nyílt levelében a Meta, az OpenAI és az Anthropic vezetőit is felszólította a fejlesztés leállítására, mondván, a technológia kikerült az emberi kontroll alól.
Ugyanakkor több republikánus politikus is fordult az adatközpontok korlátozása vagy az adókedvezmények eltörlése felé: Greg Abbott texasi kormányzó, korábbi lelkes támogató, most a vidéki építkezések leállítását és az adókedvezmények eltörlését javasolta; Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzó szintén keményebb megközelítést vezetett be. A középnyugati Wisconsinban a republikánus Tom Tiffany kampányában adatközpont-ellenes témákat használ.
Vannak helyi republikánus győzelmek is: Wyomingban Chuck Gray nyerte a republikánus előválasztást egy adatközpont-leállítást ígérő kampánnyal.
A techcégek és a republikánus kampányszerv is aggódik
A tech-ipar és kampánycsoportok is érzik a politikai kockázatot. Az NRSC (Republican Senatorial Campaign Committee) szerint a növekvő közfelháborodás miatt a demokraták kihasználhatják az ügyet, és figyelmeztették a techcégeket, hogy javítsanak a megítélésükön. Az NRSC memorandumában az áll, hogy ha például Jon Husted ohiói szenátor elveszíti a választást részben az adatközpontok miatt, az országos hatású lesz, és nehezíti a jövőbeli AI-beruházások politikai támogatását.
Donald Trump álláspontja: nyíltan támogatja a beruházásokat
A legbefolyásosabb republikánus vezetők közül egyedül Donald Trump vállalt eddig teljesen ellentétes pozíciót a közvéleménnyel: múlt héten nyilatkozva azt mondta, hogy ha polgármester vagy kormányzó lenne, megszerezne egy nagy AI-üzemet vagy adatközpontot, mert „a munkahelyek hatalmasak, a befizetett pénzek és az adók egyszerűen hatalmasak”. Trump ezzel egyértelműen a beruházásokat pártolja, szembeúszva a társadalmi árral.
Kérdéses meddig tartható ez az ellentmondás: a politikus mennyire képes egyéni álláspontot tartani, miközben helyi választók és állami politikusok országosan egyre erőteljesebb korlátozásokat vezetnek be. A politikai adaptációs kényszer — különösen a 2026. novemberi félidős választások és a 2028-as elnökválasztás előkészítése fényében — valószínűleg további elmozdulásokat hozhat mindkét pártban.
Miért számít ez?
Az adatközpontok terjedése összekapcsolja az AI-ipar térnyerését, az energia- és vízügyi politikát, a helyi gazdasági érdekeket és a választói aggodalmakat. A beruházások adó- és foglalkoztatási előnyeit hirdető szándékok és a környezeti, infrastrukturális költségek miatti tiltakozások közötti vita most országszerte kampánytémává vált, és képes befolyásolni állami és szövetségi politikai döntéseket és választási eredményeket.
(A cikkben szereplő adatok forrásai: Pew Research Center, Nemzetközi Energiaügynökség, The Guardian, Reuters, Gallup, Heatmap, Fox News, Carnegie Mellon Egyetem, szerző gyűjtése, 2024–2026.)
