Ruben Gallego, az Arizona állambeli szenátor – aki jelenleg az első ciklusát tölti – szerdán bemutatott egy széles körű politikai csomagot, amelynek célja, hogy kezelje a munkaerőpiacot és a foglalkoztatást átalakító mesterséges intelligencia (AI) hatásait. A javaslatcsomagot Gallego a Demokrata Pártnak szánja arra az esetre, ha a párt visszaszerezne nagyobb befolyást a washingtoni döntéshozatalban.
Gallego azt mondta egy Semafornak adott interjúban, hogy a közvéleménynek tudnia kell, mit szeretnének a demokraták tenni, ha ismét hatalomra kerülnek, és hogy az emberek jelenleg úgy érzik, a kemény munkájuk nem térül meg. Különösen fontosnak nevezte, hogy a pártnak legyen „előremutató” politikája az AI és a munkaerő kapcsolatára.
Fő elemek és konkrét javaslatok
A csomag a gazdaság számos területét érinti, de különösen a munkavállalók jövedelmi és védelmi helyzetének javítására koncentrál. A főbb pontok:
- A minimálbér emelése 20 dollárra óránként, és annak inflációhoz kötése.
- Ágazati kollektív szerződések (sectoral bargaining) ösztönzése a teljes iparágakra kiterjedő munkastandardenek kialakításához.
- Fizetett szabadság kötelezővé tétele a cégeknél.
- A túlóradíj emelése: a jogosult munkavállalók számára a jelenlegi másfél szeres (time-and-a-half) helyett dupla bér járjon.
A technológiai ágazat és az AI ipar szabályozására vonatkozó elképzelések:
- 10 százalékos fogyasztási/adó jellegű kivetés (excise tax) a data center-ek bevételeire, valamint az ilyen projektekre vonatkozó adókedvezmények megszüntetése.
- Egy úgynevezett „robotadó”, amely az automatizálás miatti munkahelyvesztést elkerülendő serkentő hatásokat csökkentené.
- Vizsgálat alá helyezni az AI tokenek adóztatásának lehetőségét.
Gallego azt javasolja, hogy az így befolyó forrásokat egy „New Deal-hez hasonló” állami foglalkoztatási és közmunka program finanszírozására fordítsák, hogy megelőzzék a tömeges munkanélküliséget az AI-hoz való alkalmazkodás során. Interjújában hangsúlyozta: „A data center-eknek és AI-vállalatoknak nem szabad zavartalanul működniük anélkül, hogy figyelembe vennék, milyen hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra és a közösségekre. Részeseinek kell lenniük a megoldásnak, nem csupán a problémának.”
Munkajogi és elbocsátási szabályok
A csomag támogatná bizonyos gig-munkások újraosztályozását alkalmazottá (employee) független vállalkozó (independent contractor) helyett, illetve előírná, hogy a vállalatok több előzetes értesítést adjanak tömeges elbocsátások esetén.
Politikai stratégia: költségvetési rekonsziliáció és a Parlamentárius kérdése
Gallego jelezte, hogy ha a Demokrata Párt 2029-re megszerzi a Fehér Házat, a Képviselőházat és a Szenátust, megpróbálja a javaslatok sok elemét költségvetési rekonsziliációs eljáráson (budget reconciliation) keresztül elfogadtatni, amely egyszerű többséget igényel. Hozzátette, hogy ha a szenátusi parlamentárius úgy döntene, egy adott tétel – például a minimálbér-emelés – nem felel meg a rekonsziliációnak, ne féljenek megkérdőjelezni a döntés primátusát; szerinte a republikánusok már „valamelyest felrúgták a parlamentárius elsőbbségét”.
Szélesebb politikai kontextus
Gallego terve a Demokrata Párt lehetséges jövőbeli irányvonalát tükrözi, és része annak a fluktuáló kezdeményezésáradatnak, amely már most felvet különböző nagy ívű javaslatokat 2028 előkészítéseként. Más szenátorok – például Chris Van Hollen, Cory Booker és Andy Kim – szintén nagy jelentőségű ötletekkel álltak elő, adócsökkentésről vagy univerzális gyerek-egészségügyi biztosításról beszélve.
Emellett volt elnök Barack Obama is arra ösztönzi a demokratákat, hogy az AI-ra összpontosítsanak, amikor programjukat alakítják.
Gallego maga nem bizonyította be egyértelműen, hogy elindulna az elnökválasztáson 2028-ban; azt mondta, nem naiv azzal kapcsolatban, hogy a politikai munkája előfutása lehet egy leendő kampánynak, de jelenleg nem hozott döntést és további családi beszélgetésekre hivatkozott. Hozzátette: bármilyen formában, a 2028-as verseny után is aktívan részt kíván venni a szakpolitikai vitákban.
Gallego javaslata országos vitát indíthat arról, hogyan oszthatók el az AI-hoz kapcsolódó hasznok és költségek, illetve milyen szerepet vállaljon az állam a munkahelyek védelmében és az átképzés finanszírozásában.
