Science Corporation bejelentette, hogy PRIMA fantázianevű, látást helyreállító chippjét első alkalommal egy Stargardt-betegségben szenvedő páciensnél ültették be. A cég ügyvezetője, Max Hodak — aki korábban a Neuralink elnöke és társalapítója volt — a TechCrunch Disrupt konferencián ismertette a beavatkozás részleteit és azt, hogyan illeszkedik a PRIMA-projekt a vállalat szélesebb agy-számítógép interfész (BCI) fejlesztéseihez.
Mikor és hol történt a beültetés
A cég közlése szerint az első Stargardt-beteg részére történt beültetésre májusban került sor, a Sydney Eye Hospitalban zajló vizsgálat keretében. A páciens első rehabilitációs alkalma során egy betűt észlelt, a második alkalommal pedig már egy szót is el tudott olvasni.
Hogyan működik a PRIMA és mire alkalmas jelenleg
A PRIMA egy apró, 2×2 milliméteres implantátum, amelyet a szem hátsó részébe ültetnek be, oda, ahol a fotoreceptorok elpusztultak. A beavatkozás körülbelül egy órát vesz igénybe. A páciens kamerával felszerelt szemüveget visel, amely a látott képet továbbítja a chipnek: az implantátum lényegében mesterséges fotoreceptorokként működik és elektromos jelekké alakítja a vizuális információt.
Hodak elmondása szerint a jelenlegi implantátum „olvasócsövön keresztüli” látáshoz hasonlítható: a látómező kicsi, a kép fekete-fehér, de nagy kontrasztú és éles, így a páciens néhány betűt egyszerre képes felismerni. A következő fejlesztési lépés a látómező növelése — ez nagyobb implantátumot és az elektródák kisebb méretét igényli, hogy közelebb kerüljenek a natív részletességhez.
Klinikai és piaci helyzet
PRIMA már elérhető kereskedelmi forgalomban Európában azok számára, akik látásukat a geográfiai atrófia nevű, előrehaladott formájú öregkori makuladegeneráció miatt veszítették el, de a vállalat szerint az eljárás több különböző betegségnél is alkalmazható, köztük a jelenleg gyógyíthatatlannak számító Stargardt-betegségnél is. A cikk megjegyzi, hogy világszerte körülbelül 150 000 ember vesztette el látását a Stargardt-betegség következtében.
A retina és a BCI-k összekapcsolása
Hodak a konferencián hangsúlyozta: „A retina a központi idegrendszer része. Számunkra a cochleáris implantátumok, a retinális protézisek és a motoros protézisek mind különböző típusú BCI-k.” Ezzel azt a nézetet fogalmazta meg, hogy a látásvisszaállítási projektek nem csupán önálló terápiák, hanem részei annak a nagyobb vállalati stratégiának, amely az agy-számítógép interfészek alkalmazását széles körű orvosi területekre kívánja kiterjeszteni.
Tervek a jövőre: nagyobb implantátumok és BCI fejlesztések
Hodak szerint a Science Corporation világos fejlesztési útvonallal dolgozik: egy „következő generációs” implantátum már készül, és várhatóan embereken is kipróbálják a következő év során. A cég célja, hogy öt éven belül közelítsenek a természetes látásélességhez.
Eközben a Science Corporation továbbra is kifejleszti a saját BCI-technológiáját: a vállalat által korábban közölt terveik szerint a szenzort a koponyába ültetnék, a koponya belső felületén, az agy felszínén elhelyezve — ellentétben a Neuralink által alkalmazott, agyszövetbe behatoló elektródákkal. A cég szerint ez a megközelítés potenciálisan felhasználható különböző idegrendszeri állapotok kezelésére, például a neurológiai aktivitás monitorozására agydaganatos betegek esetében.
Közelebbi és távolabbi klinikai célok
Hodak elmondta, hogy a közeljövő első klinikai indikációja, amelyet a cég alkalmazni fog, egy széles körben ismert neurodegeneratív betegség — ennek részleteit a cég még nem tette közzé. Emellett vizsgálják a stroke-kezelés lehetőségeit is: ha a stroke miatt agyterületek elhaltak, a cég szerint elképzelhető új kortikális kapcsolatok létrehozása két különböző agyi régió között, ami gyakorlatilag új agyterületek „hozzáadását” jelentené.
Hodak hosszabb távú, ambiciózus célja, hogy jobban megértsék, miként hozza létre az agy az elmét, és hogy képesek legyenek mérnökileg előállított agyfunkciókat létrehozni. Arra is kitért, hogy a Science Corporation szerint sok ember előbb-utóbb valamilyen BCI-t fog használni: bár a cég nem egészséges negyvenesek számára fejleszt, az elképzelés szerint 60–70 éves kor körül egyre többen igényelhetik majd az ilyen eszközöket az élettartam mellett az egészségben eltöltött időszak (health span) meghosszabbítása érdekében.
Összegzés
A PRIMA első Stargardt-páciensbe történő beültetése mérföldkőnek tekinthető a Science Corporation számára: egyszerre klinikai bizonyíték arra, hogy a technológia működik bizonyos pácienseknél, és stratégiai lépés a cég tágabb BCI-kutatási céljai felé. Az eredmények biztatóak ugyan, de a jelenlegi implantátum látómezeje kicsi és fekete-fehér; a következő évek fejlesztései a nagyobb látómező és a jobb felbontás irányába mutatnak.
