A PwC Magyarország 2026 májusában készült felmérése szerint a munkájuk során mesterséges intelligenciát (AI) alkalmazók jelentős része saját, vállalaton kívüli eszközöket használ. A kutatásban részt vevő digitálisan affinis internetezők körében az AI‑t munkavégzéshez használók 67%-a rendszeresen vagy alkalmanként ingyenesen elérhető vagy más, nem vállalati megoldásokat is igénybe vesz. Ugyanakkor a válaszadók 42%-a állította, hogy munkahelyén nincs érvényben AI‑használatra vonatkozó belső szabályozás, vagy nem tud ilyen irányelvről.
A jelenség — amelyet gyakran "shadow AI" névvel illetnek — azért kockázatos, mert miközben a dolgozók időt takaríthatnak meg, a vállalat kontrollja csökkenhet az adatok, üzleti információk és munkafolyamatok felett. A PwC megállapítása szerint emiatt a cél nem az AI használatának tiltása, hanem egy olyan irányítási környezet kialakítása, amely jóváhagyott eszközökkel, egyértelmű szabályokkal és munkakörre szabott képzésekkel biztosítja a biztonságos alkalmazást.
Mire használják az AI‑t és mennyi időt spórolnak vele?
A kutatás szerint a digitálisan aktív internetezők körében a válaszadók 47%-a használ valamilyen AI‑alkalmazást a mindennapok során. Generációnként eltérések is vannak: a Z és Y generáció tagjainál az AI‑használók aránya 56–57%, míg a baby boomerek között 35%.
Az AI‑t munkájukhoz használók 42%-a jelölte meg, hogy ugyanazokat az eszközöket magáncélra is igénybe veszi; felsőfokú végzettségűeknél ez az arány 52%. A technológia gyakorlati értékét jól szemlélteti az időmegtakarítás: az AI‑felhasználók több mint 78%-a legalább 10% időnyereséget tapasztalt az érintett feladatoknál. Részletesen: 38% 30% vagy annál nagyobb megtakarítást, további 40% pedig 10–30% közötti megtakarítást jelzett. A felszabaduló idő lehetőséget teremt összetettebb, nagyobb hozzáadott értékű munkára való átcsoportosításra.
Leggyakoribb felhasználási módok és a strukturált alkalmazás hiánya
A válaszadók 78%-a elsősorban információkeresésre és gyors kérdés‑válasz funkciókra használja az AI‑t. Más gyakori alkalmazások: fordítás (47%), képgenerálás (35%), szövegírás (34%) és adatelemzés (31%). Munkahelyi környezetben az információkeresés szerepe még hangsúlyosabb: itt 73% említette ezt, és 35% mondta, hogy kizárólag ezt tartaná meg, ha a következő hat hónapban csak egyetlen AI‑funkciót használhatna.
A strukturált, munkafolyamatokba mélyen integrált használat viszonylag ritka: a munkájukhoz AI‑t alkalmazók 70%-a a feladathoz igazítja a technológia alkalmazását, és nem támaszkodik előre kialakított promptokra vagy sablonokra. Csak 12% használ rendszeresen visszatérő feladatokhoz kialakított promptokat, 10% esetében az AI részben beépült a standard munkafolyamatokba, míg csapatszinten szervezett AI‑használat mindössze a válaszadók 3%-ánál jellemző.
Az egyéni eszközhasználat okai és következményei
A nem vállalati AI‑eszközöket választók 32%-a megszokásból, 23%-uk pedig a gyorsabb vagy kényelmesebb használat miatt részesíti előnyben saját megoldását. A szervezeti irányelveket csupán 22% ismeri jól. Ha munkavállalók bizonytalanok abban, hogy megosztható‑e egy tartalom AI‑eszközzel, 32% anonimizálja az információt, 30% fiktív példát alkalmaz, 25% inkább nem használ AI‑t, és csak 9% választ jóváhagyott vállalati eszközt.
A PwC felhívja a figyelmet arra, hogy az anonimizálás nem nyújt teljes körű védelmet; üzleti tervek, pénzügyi adatok vagy más bizalmas információk így is kikerülhetnek vállalaton kívüli rendszerekbe. Bizonytalan esetekben a vezetőkhöz fordulók aránya csupán 3%, míg 23% saját megítélése alapján dönt a megosztásról. Ez az egyszínűtlen gyakorlat jogi, pénzügyi és reputációs kockázatokat eredményezhet.
Szabályozás, megfelelőség és jogi kockázatok
Dr. Szűcs László, a Réti, Várszagi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje hangsúlyozza, hogy a shadow AI miatt a munkáltatók fokozatosan elveszíthetik az ellenőrzést a szervezetben keletkező információk és döntések felett. Az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelete (MI‑rendelet) kiindulópontja szerint a szervezeteknek ismerniük kell az általuk alkalmazott AI‑rendszereket és működtetniük kell az irányítási és kockázatkezelési mechanizmusokat. Amennyiben a munkavállalók tömegesen használnak olyan eszközöket, amelyekről a munkáltató nem tud, ezek a jogi kötelezettségek teljesíthetetlenné válhatnak, különösen szigorú adatkezelési követelményekkel terhelt iparágakban.
Képzési hiányosságok és igények
A felmérés szerint a mesterséges intelligenciát használók 86%-a a vizsgálatot megelőző évben nem vett részt AI‑hoz kapcsolódó képzésen. Ugyanakkor azok között, akik elvégeztek ilyen képzést, 93% találta hasznosnak, és 24% azonnal elkezdte alkalmazni a tanultakat.
A képzésben résztvevők többsége (65%) alapozó programot választott, 11% vett részt haladó szinten. A válaszadók gyakorlati hiányosságokként említették a gyakorlatias feladatokat (47%), munkakörspecifikus példákat (40%), a napi eszközökkel való integrációt (37%) és a haladó tippeket, promptmintákat (36%).
A vállalati AI‑eszközökhöz való hozzáférés korlátozott: a dolgozók 27%-a kap ilyen eszközt munkáltatójától, míg 54% használ AI‑t anélkül, hogy szervezeti útmutatást kapna. A munkáltató kifejezetten ösztönzi saját vagy ingyenes megoldások használatát a válaszadók 12%-ának, 7%‑nál pedig az AI alkalmazása tiltott.
A tanulni vágyók 38%‑a rövid, önállóan elvégezhető mikrotananyagokat részesítene előnyben. A PwC szakértői — köztük Cserjes‑Kopándi Ildikó és Kelemen Ákos — arra hívják fel a figyelmet, hogy a képzések akkor hoznak valódi hasznot, ha munkakörspecifikusak, gyakorlati példákat tartalmaznak, illetve jóváhagyott eszközökre és világos használati keretekre épülnek.
Ajánlások és következtetések
A PwC szerint a vállalatoknak az alábbi elemeket kell összehangolniuk, hogy az egyéni hatékonyságjavulás szervezeti előnnyé válhasson:
- egységes AI‑irányítási keret, amely kiterjed a munkavállalók által kezdeményezett eszközökre is;
- jóváhagyott, vállalati szintű AI‑eszközök elérhetővé tétele;
- egyértelmű, könnyen hozzáférhető használati szabályok és útmutatók;
- munkakörre szabott, gyakorlati képzések és rövid mikrotananyagok;
- folyamatos tudásszintfelmérés és a gyakorlati útmutatók rendszeres frissítése.
A felmérés 2896 válaszadó alapján készült online módszerrel, a kutatás célcsoportja a digitálisan affinis internetezők voltak, és az egyes kérdések bázisa az AI‑használattól, munkavégzési helyzettől és képzési részvételtől függően változott.
Összességében a PwC eredményei azt mutatják: az AI már érezhető időmegtakarítást hoz a munkavégzésben és elterjedt a mindennapi feladatoknál, de a vállalati kontroll, a szabályozás és a képzési kínálat sok helyen nem tart lépést a technológia használati gyakorlataival. Ennek kezeléséhez átfogó irányításra, jóváhagyott eszközökre és célzott képzésekre van szükség.
