A New Jersey állambeli Newark repülőtere közelében működő laboratóriumban mintegy 30 tapasztalt szagló szakember írja le különböző anyagok illatát. A például dióra, őszibarackra vagy tengeri környezetre emlékeztető benyomásaikat kémiai elemzésekkel vetik össze, hogy tanítóadatokat készítsenek az Osmo mesterségesintelligencia-modelljéhez. Alex Wiltschko alapító célja, hogy a számítógépeket képessé tegye a szagok érzékelésére.
Wiltschko szerint az elmúlt hónapokban a modell „emberi szintű szaglási intelligenciát” ért el. A vállalat ezt úgy határozza meg, hogy a rendszer a szagok felismerésében és megkülönböztetésében nagyjából egy átlagember, illatok tervezésében pedig egy pályakezdő parfümőr szintjén teljesít. Az Osmo állítása szerint egy nagy fogyasztásicikk-gyártónál a modell az előző hónapban felülmúlta a vállalat saját parfümőreit is.
Adatgyűjtés az illatokhoz
Wiltschko 2023-ban alapította meg az Osmót a Google Brain, a Google korábbi mesterségesintelligencia-kutatólaboratóriumában végzett munkájára építve. Szerinte az egyik legnagyobb akadály a megfelelő adatok hiánya volt: számításai szerint a meglévő adatbázisokban korábban 200 ezernél kevesebb emberi szagleírás szerepelt. A kémiai érzékelők drágák, az illatipar pedig kevés információt oszt meg saját kutatásairól.
A cég ezért saját adatállományt épített, több mint 10 millió emberi címkével és 800 millió úgynevezett illattokennel. Utóbbiak az egyes szagokat létrehozó molekulákat és azok koncentrációját írják le. Az Osmo spektrométerekkel és más, folyamatosan működő kémiai érzékelőkkel vizsgálja egyebek mellett gyümölcsök, virágok, élelmiszerek és szervek molekuláris összetételét. Az Egyesült Államokban és más országokban összesen mintegy 70 képzett adatcímkéző szabványosított illatszókészlettel írja le a mintákat.
A molekulák arányának változtatása jelentősen módosíthatja az érzékelt szagot. Wiltschko szerint például nagy az átfedés az újszülöttek és egy frissen főtt tányér Barilla spagetti illatát leíró tokenek között.
Illattervezés és alkalmazások
Az Osmo egy iskolabusz méretű illatnyomtató robotot is használ, amely pontos receptek alapján kever mintákat a kutatáshoz és a fizető ügyfeleknek. A rendszer ChatGPT-szerű szöveges utasítás alapján is tud illatot tervezni. Egy lisszaboni bemutatón például egy portugál krémes süteményre emlékeztető, 18–23 éves férfiaknak szánt illathoz három lehetséges illatprofilt és azok molekuláris összetételét javasolta. A megrendelt minta körülbelül egy hét alatt készülhetett volna el.
A technológiát már kereskedelmi forgalomba kerülő illatok létrehozásához is használták, többek között a Procter & Gamble számára. A Gates Foundation az Osmo indulásakor 5 millió dollárt fektetett a cégbe, majd további 3,5 millió dolláros támogatást adott betegségeket terjesztő rovarokat távol tartó molekulák vizsgálatára. Az Osmo nyolc, a DEET-nél hatékonyabbnak talált riasztóanyagot azonosított.
A cég a StockX online ruházati piactérrel is dolgozott azon, hogy a cipőanyagok kémiai összetételének szag alapján érzékelhető eltéréseivel kiszűrjék a hamis sportcipőket. Wiltschko lehetséges későbbi alkalmazásként említi a repülőtéri veszélyfelderítést és a betegségek diagnosztizálását is.
Kétségek és további akadályok
Avery Gilbert szagláskutató, a What the Nose Knows szerzője szerint az Osmo egyes marketingállításai nincsenek dokumentálva. Azt is kifogásolta, hogy a vállalat szabadalmi beadványai továbbra is emberi érzékszervi csoportokra és parfümőrökre támaszkodnak. Az Osmo képviselője a forráscikk megjelenéséig nem válaszolt a megkeresésre.
Michael Schmuker, a University of Hertfordshire idegi számításokkal foglalkozó korábbi professzora, aki korábban tanácsadóként dolgozott az Osmónak, jelentős eredménynek tartja a technológiát. Kollégáival visszafejtéssel elkészítették a cég 2023-as modelljének nyílt forráskódú változatát, ám ahhoz nem áll rendelkezésre az azóta összegyűjtött nagy adatmennyiség.
Schmuker szerint ugyanakkor az emberi szaglásban a környezet és a kontextus is fontos: ugyanaz a molekula más asszociációt kelthet például egy camembert sajtban, mint egy használt pelenkában. Ez egy ellenőrzött parfümlaborban kevésbé jelenthet gondot, összetettebb felhasználásoknál viszont számíthat.
A kutató szerint ahhoz, hogy a technológia például gyártósoron észlelje az élelmiszerek romlását, vagy szag alapján daganatokat jelezzen – ahogy erre kutyákat kísérleti vizsgálatokban már betanítottak –, az érzékelőknek és a modelleknek is sokat kell fejlődniük. Wiltschko elismeri, hogy az orvosi diagnosztika drága és nehéz cél; az Osmo ezért egyelőre az alapok kiépítésére és a lehetséges alkalmazások feltárására összpontosít.



