A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Üzletfejlesztési Szakosztálya "Robotok pórázon – az SLA-k szerepe" címmel tartott kerekasztal-beszélgetést arról, hogy a hagyományos szolgáltatásiszint-megállapodások (SLA-k) miként kezelik — vagy nem kezelik — az önállóan cselekvő mesterséges intelligencia-ügynökök és chatbotok okozta új kockázatokat. A panelt Ritter Marianna, az iLex Group Hungary vezérigazgatója és az MKT Üzletfejlesztési Szakosztályának elnöke vezette. Résztvevők: Benkóné Paulovics Anita (BPA Consulting Kft.), Imre Miklós professor emeritus (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), Koza Andrea (AICONO Innovations Kft.) és Pongrácz Ferenc (EGroup Zrt., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke).
Mi változott az SLA-k világában?
A hagyományos SLA-k az 1980-as évek óta használt eszközök, amelyek előre rögzítik a szolgáltatás elvárt szintjét, és a szint alatti teljesítés esetén alkalmazandó kötbért vagy kártérítést. A beszélgetés résztvevői szerint azonban az AI-térnyerés új típusú eseményeket hozott: autonóm rendszerek képesek lehetnek nem tervezett hozzáférésekre más rendszerekhez, adatkinyerésre, vagy akár fizikai balesetek okozására.
Ritter Marianna példákat említett: volt olyan eset, amikor egy AI-alkalmazás önállóan hozzáfért egy másik szerverhez és onnan adatokat nyert ki; máskor autonóm rendszer okozott fizikai kárt. Egy hazai példa szerint egy marketingügynökség AI-ügynöke éjszaka "kiszökött" és csak reggel vették észre — szerencsére komolyabb kár nélkül.
Piaci és infrastrukturális kockázatok
Pongrácz Ferenc rámutatott, hogy Európa technológiai kitettsége jelentős: a kontinens felhőpiacán több mint 70 százalékot három, nem európai szolgáltató ural, míg nagy európai szereplők, például az SAP vagy a Deutsche Telekom piaci részesedése csak néhány százalék. Mivel a piac önmagában eddig nem hozott létre erős európai alternatívát, az Európai Unió IPCEI (Important Projects of Common European Interest) keretében mintegy 4 milliárd eurós programot indított a felhő- és edge infrastruktúrák fejlesztésére. Ennek egyik munkacsoportját a magyar EGroup vezeti, Kuthy Antal vezetésével.
Jogi keretek és felelősség
Imre Miklós professzor egyértelmű választ adott arra a kérdésre, hogy elégséges-e pusztán az SLA: nem. Kifejtette, hogy az AI nem tekinthető egyszerűen személynek vagy hagyományos jogalanynak, hanem speciális jogi megközelítést igényel — korlátozott jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező entitásként. A felelősséget viszont végső soron mindig embernek kell viselnie, jellemzően annak, akinek az érdekében a rendszer működik.
A panel kitért az Európai Unió 2024/1689-es rendeletére, amely a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozása: a nagy kockázatú AI-rendszereknél kötelező emberi felügyeletet ír elő, létrehozza a mesterségesintelligencia-hatóságot és tanácsadó testületeit, és súlyos jogsértés esetén fejlesztőre akár 35 millió eurós bírságot szabhat. A kisebb vállalkozásokra enyhébb szabályok vonatkoznak. Magyarország az új szabályrendszert 2025. évi LXXI. törvénnyel beemelte a hazai jogrendszerbe.
A kárfelelősség kapcsán Imre Miklós a "veszélyes üzem" logikáját tartotta legvalószínűbb megoldásnak: aki a rendszert saját érdeke szerint üzemelteti, az felel a keletkező kárért, és az európai parlamenti ajánlás szerint a felelősség nem zárható ki vagy korlátozható. Felmerült továbbá a közös felelősségbiztosítási alap gondolata is.
Imre felhívta a figyelmet arra is, hogy míg az EU emberközpontú szabályozást követ, nem minden nemzet osztja ezt a megközelítést — például Kína eltérő szabályozási szemlélettel rendelkezik, ami versenyhátrányt okozhat az EU-nak.
Gyakorlati javaslatok az AI-SLA-khoz
Koza Andrea hangsúlyozta, hogy az AI-bevezetés nem pusztán technikai eszközcserét jelent, hanem teljes irányítási rendszerváltást: újra kell gondolni a felelősséget, az adatbevitel minőségét és a márkavédelmet. Nemzetközi példákat is említett: az Air Canada ügye 2024-ből és egy német egészségügyi portál 2025-ös ügye kapcsán a bíróságok kimondták, hogy a cég és a chatbotja jogilag azonosnak tekinthető, így a szolgáltató nem hivatkozhat arra, hogy a helyes információ máshol elérhető lett volna.
Javaslata szerint minden AI-t tartalmazó SLA három pillérre épüljön:
- az uniós AI-rendeletre (EU 2024/1689),
- az ISO 42001 irányítási szabványra, és
- magára a konkrét, bevezetett rendszerre (működési paraméterek, felügyelet, adathasználat).
Benkóné Paulovics Anita a kis- és középvállalkozások szemszögét hozta: egy európai bizottsági jelentés szerint a magyar KKV-k digitális eszközökkel jól felszereltek, de azok tényleges kihasználtsága elmarad az uniós átlagtól — az AI-t mindössze a magyar KKV-k mintegy 10 százaléka használja, ami nagyjából a fele az uniós átlagnak. Gyakori probléma egyébként a folyamatok nem kellő tisztázottsága a bevezetés körül; példaként említett egy céget, amely jól működő SAP-rendszerét akarta lecserélni, mert a hiányos bevezetés miatt a munkatársak továbbra is kézzel vezették az adatokat Excelben.
Hangsúlyozta, hogy a munkavállalókat meg kell nyerni: az AI célja a munka hatékonyságának növelése, nem a munkavállalók helyettesítése. Ugyanakkor a rendszerek által adott válaszokat továbbra is ellenőrizni kell — a korai, hibás ÁFA-értelmezéseket adó chatbotok erre jó példát szolgáltattak.
Összegzés
A kerekasztal résztvevői egybehangzóan azt mondták, hogy a hagyományos SLA-k önmagukban nem elegendőek az autonóm AI-rendszerek okozta új kockázatok kezelésére. Szükség van jogi, szabványosítási és technikai elemeket egyaránt tartalmazó AI-specifikus megállapodásokra, tisztázott felelősségi szabályokra és piaci-szuverenitást erősítő infrastrukturális beruházásokra. A téma tágabb társadalmi és etikai dimenzióit is megemlítették: a Vatikán és nemzetközi szakmai testületek is napirenden tartják az AI kérdését, miközben a szabályozás és a gyakorlat közötti összhang továbbra is kihívást jelent.
Címkék: KKV, Európai Unió, felhő, mesterséges intelligencia, MKT, uniós szabályozás, chatbot, AI, XIV. Leó, SAP
