A The New York Times az elmúlt hetekben elkezdte kísérleti jelleggel bevezetni első, olvasóknak szánt generatív mesterséges intelligencia (AI) eszközét: egy új keresési oldalt, amely egy szűk látogatói csoport számára válaszol a lekérdezésekre kivonatokkal, kapcsolódó Times-cikkek linkjeivel, illetve a lap tudósításaira épülő, AI által generált összefoglalókkal. Ez az első alkalom, hogy a hírigazgatóság tesztel olyan, újságíró vagy szerkesztő által nem közvetített AI-generált szöveget, amelyet az olvasó lát.
A Times szóvivője, Graham James a Semafornak adott nyilatkozatában azt mondta, az eszköz célja az olvasói keresések javítása. „Mindig új módszereket tesztelünk, hogy felhasználóink felfedezhessék és elmélyülhessenek Times-újságírásunkban” — fogalmazott. Hozzátette, hogy ez az kísérleti funkció példa arra, hogyan használnak korszerű technológiákat a jobb keresési élmény létrehozásához.
A Times az utóbbi hónapokban más AI-funkciókkal is kísérletezett nem-hírszekcióiban: a Wirecutter, a lap tesztoldala például a Wirecutter Finder nevű AI-keresőt próbálja ki, amely az oldal ajánlásai alapján AI-összefoglalókat és tippeket nyújt a felhasználóknak.
Ellenvetések a szerkesztőség soraiból
A keresésbe integrált AI-összegzéseket több, a Times szerkesztőségében dolgozó újságíró szkeptikusan fogadta. A médiahírlevelében a Breaker korábban arról írt, hogy a vezetőség a júliusi tárgyalási forduló során értesítette a szerkesztőségi szakszervezetet (Times Guild), hogy AI-összegzéseket fognak tesztelni a keresésben. Az értesítés feszültséget okozott a szakszervezetnél, amely szerint a Times megsérti saját szerkesztőségi irányelveit az AI használatára vonatkozóan.
A szakszervezet szabályokat javasolt az AI-használatra, többek között egy olyan dolgozói fizetési alap létrehozását, amelybe az AI licencelési megállapodások 22,5%-át fordítanák a szervezett alkalmazottak között. Emellett ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy az AI-használat emberi felügyelet mellett történjen — egy olyan kikötés, amely a Times új keresőeszközét a jelenlegi formájában gyakorlatilag működésképtelenné tenné.
Jim Luttrell, a Times Guild egységének elnöke és vezető szerkesztő a Semafornak azt mondta, hogy a lap jelenlegi AI-politikái „értelmetlenek”. Szerinte a vezetés bármikor megváltoztathatja vagy megszegheti a szabályokat, „ahogy ezt az összegző eszközzel is teszik”. Hozzátette: amikor AI-összegzéseket vetettek be korábban, azok rendre kínos hibákat követtek el, ezért szerinte szerződéses védőburkolatokra van szükség az olvasói bizalom megőrzéséhez.
Miért számít ez a Times számára?
A Times az utóbbi időben igyekszik felzárkózni olyan keresési és összefoglaló eszközökhöz, amelyek számos weboldalon, alkalmazásban, postafiókban és más médiumoknál egyre gyakoribbak. A mostani lépés — amely rövid, kizárólag a Times saját anyagaira támaszkodó összefoglalókat készít — önmagában nem a legmerészebb AI-alkalmazás a sajtóban, ugyanakkor kivitelezése különösen nehéz a New York Times számára, amely komoly hangsúlyt fektet a pontosságra és a részletek ellenőrzésére.
A generatív AI bevezetése világos kockázatokat hordoz a pontosság tekintetében, különösen úgy, hogy a Times politikai ellenfelei felhasználhatják ezeket a hibákat a lap hitelességének aláásására. Emellett az emberi szerep kiszorítása — még ha részben is történik — ellentmondhat annak az értéknek, amelyet a Times olvasóihoz intézve hangsúlyoz: a hagyományos újságírás mint a megbízható tájékoztatás egyik tartóoszlopa a dezinformációs korszakban.
Hasonló kísérletek a sajtóban
A The New York Times korábban már biztosított belső AI-eszközöket újságírói számára. Más szerkesztőségek is kísérleteznek generatív AI-megoldásokkal: például a The Washington Post egy AI-generált podcast-funkciót próbált ki, amelyről később bizonyos pontatlanságok miatt kritikák fogalmazódtak meg.
Összességében a New York Times új keresési kísérlete jelzi, hogy a szerkesztőség próbál reagálni a technológiai trendekre, ugyanakkor a bevezetés módja és a szerkesztőség reakciói rávilágítanak arra a feszültségre, amely a pontosság, a szerkesztőségi felügyelet és a technológiai innováció között fennáll.
