Donald Trump második elnöki ciklusának első 18 hónapját politikai intézkedések által kiváltott gazdasági sokkok jellemezték: a szigorúbb bevándorlási politika és magasabb importvámok bevezetése, valamint az Iránnal kialakult háborús konfliktus, amely az olajárakat megemelte és a globális ellátási láncok kockázatait növelte.
Makrogazdasági kép: infláció és reáljövedelmek
Az infláció a vizsgált időszakban továbbra is makacsul magas maradt, és meghaladja a Federal Reserve 2 százalékos célját. Az energiaárak és az importvámok együttes hatása megakasztotta a deflációs folyamatokat: a közel-keleti háború kitörése előtt mért árszintekhez képest az olajár hordónként megközelítette a 100 dollárt, ami körülbelül 50 százalékos emelkedést jelent.
Inflációval korrigálva a háztartások reáljövedelme lényegében stagnált az első 18 hónap alatt. A járvány utáni feszes munkaerőpiaci időszak ugyan átmeneti jövedelemnövekedést hozott, de a lassuló bérnövekedés és a kormányzati transzferek mérséklődése miatt a vásárlóerő nem javult számottevően.
Munkaerőpiac és ipari foglalkoztatás
A szigorúbb bevándorlási szabályok és a demográfiai elöregedés következtében kevesebb ember áll rendelkezésre munkavállalásra; ennek hatására mind a munkaerő, mind a foglalkoztatottak száma csökkent az elnök hivatalba való visszatérése óta. Bár beruházások nőttek — különösen a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok terén — a feldolgozóipari munkahelyek száma kisebb, mint Joe Biden elnökségének végén, így a gyári munkahelyek visszatérése elmaradt az elnöki ígéretekhez képest.
Az oktatás és az egészségügy maradtak a munkahelyteremtés fő ágazatai, míg a feldolgozóiparban a termelékenység és a globális ellátási láncok átalakulása korlátozta a foglalkoztatási bővülést.
Lakhatás és megfizethetőség
Az Atlantai Fed lakásmegfizethetőségi mutatója szerint a saját otthon megszerzése sok amerikai számára továbbra is elérhetetlen. A pandémia utáni alacsony kamatok és a későbbi kamatemelések kombinációja felhajtotta az ingatlanárakat, miközben a jelzálogkamatlábak emelkedése rontotta a megfizethetőséget. A magasabb biztosítási díjak és a helyi övezeti szabályozások is hozzájárultak a problémához. A szövetségi kormány korlátozottan tud beavatkozni a kínálat növelésébe; adójóváírások vagy hasonló intézkedések enyhíthetik a terheket, de a lakástulajdonlás továbbra is a háztartási jövedelem arányában nagy terhet jelent.
Pénz- és tőkepiacok
A részvénypiacok Trump második ciklusa alatt is emelkedtek: az S&P 500 index mintegy 25 százalékos növekedést ért el az első 18 hónap alatt, ami közel áll a 1981-ig visszamenő összehasonlítás medián 24 százalékához és meghaladja az adott időszak szokásos, körülbelül 9,5 százalékos évesített összetett növekedési rátát. A tőzsde teljesítménye ezért nem tekinthető egyedül az elnöki politika hatásának, hiszen a piacok az elnök személyétől függetlenül is emelkedni szoktak.
Szintén kiemelkedő volt a vállalati kötvénykibocsátás: az év elejétől június végéig kibocsátott 1,52 billió dollár értékű kötvény jelentős része az MI-infrastruktúra (adatközpontok) finanszírozására irányult. Ez a volumen jó eséllyel a legmagasabb éves érték felé tart 2015 óta, és meghaladja a 2020 utáni fellendülés idején mért kibocsátási szinteket.
Mesterséges intelligencia hatása
A mesterséges intelligencia (MI) köré szerveződő beruházások fontos motorjai lettek a piaci aktivitásnak: adatközpontok és MI-projektek finanszírozása növelte a vállalati kötvénykibocsátást és bizonyos építőipari foglalkoztatást is teremtett. Ugyanakkor ezek az beruházások eddig nem fordultak át nagyszámú gyári munkahely megjelenésévé.
Konklúzió — mi számít fontosnak a választók számára
Bár az amerikai gazdaság összességében ellenállóbbnak bizonyult a vártnál, a választók számára kulcsfontosságú területeken — reáljövedelmek növelése, gyári munkahelyek visszahozása, lakhatás megfizethetőségének javítása — az állapot nem javult érdemben az első 18 hónap alatt. Az infláció további alakulását, az olajpiaci feszültségek és az importvámok hatását, valamint az MI-beruházások foglalkoztatásra gyakorolt hosszabb távú hatását a döntéshozók és a választók egyaránt figyelemmel kísérik.
