Ukrajna az elmúlt napokban célba vette az Oroszországban működő, nagyméretű Yandex-adatközpontokat nagy hatótávolságú, új generációs drónokkal. A kilenc óriási komplexumból rövid idő alatt hármat kiütöttek, ami komoly kiesést okozott több online és felhőalapú szolgáltatásban.
Milyen hatásai voltak a támadásoknak?
A sérülések következtében egyes régiókban akadozott vagy leállt az internetes banki ügyintézés, a közlekedési rendszerek és a logisztika, előfordultak problémák az ételkiszállítással. Több üzenetküldő alkalmazás és webes levelezőrendszer nem volt elérhető, illetve bizonyos tartalomszolgáltatások is eltűntek. A Yandex szerint nincs elegendő kapacitás azonnali helyreállításhoz, ezért a kiesés tartósabb hatással járhat.
Miért okozott ez különösen nagy gondot Oroszországnak?
A helyzetet súlyosbítja, hogy az orosz vezetés politikai okokból hosszú ideje korlátozta a külföldi adattárolást és -szolgáltatásokat. Ennek következményeként a Yandex és más megbízhatottnak tekintett helyi szereplők dominánssá váltak, és sok területen nincs gyorsan elérhető alternatíva. A szerverparkok javarészt az országon belül találhatók, így nem létezett olyan biztonságos külföldi infrastruktúra, amelyre az adatokat azonnal áthelyezhették volna. Helyi források szerint vannak adatbázisok, amelyeket nem lehet majd visszaállítani a hiányzó biztonsági mentések miatt.
Frész Ferenc véleménye
Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő (2015-ig a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kibervédelmi központjának vezetője) azt mondta, hogy technikailag a szolgáltatások átköltöztethetők más országok adatközpontjaiba, de ez nem egyszerű „szervercsere”. Szükséges megfelelő hálózati infrastruktúra, kompatibilis rendszerek, titkosított biztonsági mentések és jelentős kapacitás. A titkosítással az átvitel és tárolás alatt is védhetők az adatok, így a költözés önmagában nem feltétlenül jelent adatszivárgást.
Ugyanakkor Frész felhívta a figyelmet a külföldi infrastruktúra használatával járó kockázatokra: ki kezeli a titkosítási kulcsokat, ki fér hozzá a rendszerekhez, és milyen jogi keretek vonatkoznak az adatokra egy másik országban. Hozzátette, hogy a Yandex megállapodott más orosz felhőszolgáltatókkal a gyorsított áthelyezésről, de kérdéses, mennyire védettek ezek a megoldások, különösen miután más orosz cégeket — például a Sberbank adatközpontjait — szintén érték támadások.
Szuperszámítógépek, botok és a forgalom visszaesése
A támadott adatközpontok közül kettőben nagy teljesítményű szuperszámítógépeket is üzemeltettek, amelyeket többek között mesterséges intelligencia‑fejlesztésekhez használtak. Ezek állapotáról hivatalos közlemény nincs, de a komplexumok teljes leállítása nem ígér jót a gépek gyors helyreállítására nézve.
Elemzések és egyes politikai megnyilatkozások szerint a Yandex hálózatából érkező automatizált webes forgalom jelentősen, egyes adatok szerint mintegy 94 százalékkal csökkent a támadásokat követően. Frész azonban hangsúlyozta, hogy az időbeli egybeesés még nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és fontos különbséget tenni a keresőrobotok és a politikai célú botok között. A közösségimédia-platformok forgalmi és fiókadatai is szükségesek lennének az egyértelmű megállapításhoz.
Helyreállítási nehézségek és időigény
A Yandex-adatközpontok újraindítása drága és időigényes lesz. A használt hardverek, különösen a HBM típusú memóriachipek iránt jelenleg világszerte jelentős a kereslet és hiány mutatkozik, részben az AI-szolgáltatások növekvő igénye miatt. Gyártói kapacitások előre lekötöttek, ezért még ha anyagi források rendelkezésre állnának, sem lehet gyorsan pótolni az összetevőket. Óvatos becslések szerint a teljes újraindításhoz minimum fél év szükséges lehet. A Yandex egyelőre nem közölte, mikor tervezik a sérült központok újraindítását.
A legfontosabb tanulságok
A történtek egyértelműen megmutatták, hogy a digitális infrastruktúra stratégiai célponttá vált: egyes kulcsadatközpontok kiesése egyszerre több gazdasági ágazatot érinthet. Frész Ferenc szerint a legnagyobb veszély nem csupán az átmeneti szolgáltatáskiesés, hanem annak bizonyítása, hogy az orosz digitális ökoszisztéma sérülékeny.
A támadások hosszabb távon három súlyos problémát okozhatnak: gazdasági károkat (üzletmenet‑kiesés, helyreállítási költségek), bizalomvesztést (a rendszerek koncentrációja nagy szolgáltatóknál kockázatossá válik), valamint technológiai lemaradást (fejlett hardverek pótlása nehézkes a szankciók és ellátási problémák miatt).
A konfliktus azt is illusztrálja, hogy a modern harcmezőn az adatközpontok ugyanolyan stratégiai jelentőségű célpontokká válhatnak, mint az energetikai vagy közlekedési infrastruktúra. Ennek megfelelően a védelem és a földrajzi diverzifikáció kulcsfontosságú lehet a jövőben.
