Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában azt mondta, osztja az ágazat szereplőinek azon aggodalmát, hogy a mesterséges intelligencia „egzisztenciális kockázatot jelenthet az emberiségre”. Hangsúlyozta, hogy mielőbb „sziklaszilárd garanciákat” kell kialakítani az AI biztonsága érdekében, még azelőtt, hogy késő lenne.
A főbiztos figyelmeztetett arra is, hogy az AI feletti szinte korlátlan hatalom ma csupán néhány ember kezében összpontosul. Véleménye szerint azoknak az országoknak, amelyek részt vesznek a technológia fejlesztésében és ellátási láncaiban, közösen kell meghatározniuk azokat a határokat, amelyeket az AI fejlesztése során nem szabad átlépni.
Ipar és ENSZ: együttműködés a szabályozásért
A technológiai iparág vezetői közül többen — köztük Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója — már korábban is figyelmeztettek arra, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség kihalásának kockázatát is magában hordozhatja. Ezek az aggodalmak erősítik a nemzetközi szabályozás iránti igényt.
Az ENSZ hosszabb távon azt szorgalmazza, hogy a mesterséges intelligenciával járó kockázatok csökkentése érdekében nemzetközileg összehangolt szabályozás jöjjön létre. A világszervezet júliusban megtartotta első globális találkozóját, amely az AI szabályozásával és irányításával foglalkozott; a találkozó célja a tagállamok közötti párbeszéd elindítása és a közös normák keresése volt.
Miért számít ez?
Türk felszólalása rámutat arra, hogy a technológiai fejlődés szabályozásának hiánya nem csupán gazdasági vagy jogi kérdés: ha nem állítunk fel biztos biztonsági mechanizmusokat és nem osztjuk meg a döntéshozatalt szélesebben, a társadalmi hatások súlyosak lehetnek. A főbiztos üzenete szerint a nemzetközi közösségnek sürgősen közösen kell meghúznia azokat a határokat, amelyek védelmet nyújthatnak az AI potenciálisan veszélyes következményeivel szemben.
