A VB Intelligence / VB Pulse felmérése szerint a 107 válaszadó vállalat többsége nem bízik egyetlen AI-orchestration megoldásban: a medián vállalat ma három különböző orchestration platformot futtat egyszerre. Ez nem pusztán a vendor lock‑in elkerülésére szolgál — bár ez is fontos tényező — hanem mert sok szervezet nem bízik teljes mértékben egyetlen beszállító biztonsági és jogosultságkezelési képességeiben, és szeretné maga fenntartani ezeket a kontrollokat.
Mely platformok szerepelnek a technológiai veremben
A felmérés szerint a leggyakoribb megoldások: Microsoft AI Foundry/Copilot Studio 70%‑os megjelenéssel, OpenAI Agents SDK 68%-kal, és Anthropic Claude Platform 47%-kal. Emellett előfordul a Google Enterprise Agent Platform, LangChain/LangGraph, Salesforce Agentforce, Amazon Bedrock és LlamaIndex használata. A válaszadók 22%-a kiegészíti a piaci eszközöket saját, házon belüli orchestrációs megoldással.
A hibrid megközelítés várhatóan tovább erősödik: 53% azt várja, hogy a fő kontroll‑réteg 2026 végére hibrid lesz. 14% számít szolgáltató által menedzselt megoldásra, 13% tervez házon belüli kontroll‑réteget, és 11% olyan külső platformokra épít, amelyek elvonják a modellszolgáltatóktól a közvetlen kapcsolatot.
Gyakori platformváltás és jövőbeni preferenciák
A válaszadók több mint kétharmada tervezi platformváltást az elkövetkező 12 hónapban: 15% három hónapon belül, 24% három–hat hónapon belül, 28% hat–tizenkét hónapon belül. Az Anthropic Claude Agent SDK különösen népszerű: a fejlesztők 43%-a vizsgálja az Anthropic megoldását. Kb. egyharmad érdeklődik a Google Enterprise Agent Platform iránt, 31% gondolkodik házon belüli orchestrációban, és 25% nézi az OpenAI megoldásait.
Elégedettség és bevezetési nehézségek
A válaszadók az általuk használt platformokat átlagosan 4,17/5‑re értékelték általános elégedettségben. Ugyanakkor alacsonyabb pontszámot adtak a bevezetés egyszerűségére (3,91/5) és az ár‑érték arányra (3,63/5). Ezeket a mutatókat érdemes figyelni, ahogy az orchestration platformok és AI‑roadmapok érettebbé válnak.
Mire költik a pénzt a vállalatok?
A vásárlási döntéseket több tényező együttesen alakítja: a rugalmasság 29%-kal, a biztonság és jogosultságkezelés 17%-kal, a gyártásbeli megbízhatóság 15%-kal, és az ügynökvégrehajtás feletti kontroll 15%-kal szerepel a listán. Csak 10% tartja fontosnak a „model gravity”, azaz a natív illeszkedést egy state‑of‑the‑art alapmodellhez; 8% jelölte meg a fejlesztés egyszerűségét, 4% a teljes birtoklási költséget, és 2% a késleltetést/memóriateljesítményt.
A költések is tükrözik a láthatóságra, biztonságra és kontrollra helyezett hangsúlyt: a legtöbbet az ügynökmonitorozásra és hibakeresésre fordítják (31%), illetve a biztonság és jogosultságvégrehajtásra (30%). A munkafolyamat‑eszközök viszik a költések további 19%-át. Ez eltérés az egy hónappal korábbi felméréstől, amikor a workflow‑eszközök vezették az orchestrationre fordított kiadásokat.
Láthatóság és felügyelet hiányosságai
A válaszadók legnagyobb aggályai között a kontroll és átláthatóság szerepel: 37% említette a biztonsági és jogosultságkorlátokat, 23% a vendor lock‑int, 22% a korlátozott láthatóságot és megfigyelhetőséget, és 16% a modellek és eszközök rugalmasságának hiányát.
A felmérés rámutat, hogy az AI‑ügynökök kezdeti korszakában sok vállalat még mindig nem tudja valós időben megállítani az elszabadult ügynökök tokenfelhasználását: minden ötödik cég nem rendelkezik valós idejű leállító mechanizmussal a túlzott költés ellen.
A fejlesztők különféle stratégiákat használnak a költségek kordában tartására: 30% a natív platformvezérlőkre támaszkodik (beépített költségkorlátok, throttling), 25% saját gateway/ köztes szoftvert épített egy esetleges elszabadulás elfogására. 25% dinamikus irányítást alkalmaz, hogy a nehéz feladatokat olcsóbb modellekre terelje, és 21% még mindig csak reaktív monitorozásra (utólagos logok) hagyatkozik.
Érdekes eredmény, hogy a szervezetméret — ellentétben egy korábbi felméréssel — kevésbé befolyásolja a pénzügyi kontroll érettségét: a 10 000‑nél több alkalmazottal rendelkező vállalatok 18%-a folytat csak reaktív kontrollt, míg a kisebbeknél ez 23%.
Az ügynökök többsége még nem igazán többlépéses
A megkérdezett fejlesztők őszintén felmérték technológiai veremüket: a válaszok szerint az „ügynökök” lassan haladnak a chatbot‑szerű megoldásokon túli valódi többlépéses orkestráció felé. Csak 2% mondta, hogy rendszereik 76–100%-a fejlett, nagyrészt autonóm; 14% szerint 51–75% komplex, többügynökös csővezeték; 47% jelentette, hogy 26–50% igazán orchestrált. A másik oldalon 35% állította, hogy csupán 1–25% számít valódi orchestrációnak, a legtöbb bevezetés még alap asszisztensekként működik, és 3% csak chatbotokat telepít.
Ez összhangban van a VB júniusi Pulse felmérésével: 71% mondta, hogy a telepített „ügynökök” legfeljebb negyede képes autonóm módon többlépéses munkát befejezni, és csak 10% állította, hogy ügynököket nagy léptékben telepítettek.
Következtetés
A vállalatok aktívan építik a kontroll‑rétegeket és infrastruktúrát az ügynökök számára, de sok helyen a valós idejű költségkontroll, a láthatóság és a teljesen agentikus, többlépéses automatizálás még nem megoldott. A trend egyértelmű: a szervezetek több platform párhuzamos használatával készülnek egy heterogénebb, hibrid jövőre, miközben prioritásként kezelik a biztonságot, jogosultságkezelést és a költségfelügyeletet.
