Biztonság

Vállalati vakfoltok és hálózatok teszik sebezhetővé a cégeket az MI-alapú kibertámadásokkal szemben

Az EY tanulmánya szerint a mesterséges intelligencián alapuló kibertámadások egyre kifinomultabbak, és a bűnözők nem csak a legértékesebb rendszereket célozzák meg.

Vállalati vakfoltok és hálózatok teszik sebezhetővé a cégeket az MI-alapú kibertámadásokkal szemben

Az EY (Ernst & Young) tanulmánya szerint a mesterséges intelligenciára (MI) alapuló kibertámadások egyre kifinomultabbá válnak. A bűnözők a legmodernebb technológiát használva nem feltétlenül a legértékesebb rendszereket célozzák meg közvetlenül, hanem gyakran kevésbé védett pontokon jutnak be, majd az összekapcsolt hálózatokon keresztül terjesztik támadásukat.

Mely területek a legsebezhetőbbek?

Az elemzés megállapítja, hogy a vállalatok leginkább a napi működésüket biztosító technológiákon és az interneten keresztül elérhető fizikai eszközökön keresztül sérülékenyek. Emellett kockázatot jelentenek a külső partnerekkel megosztott digitális környezetek, az MI-alapú megoldások és a hálózati infrastruktúra.

A kutatás szerint a cégek digitális erőforrásainak átlagosan 36 százaléka olyan eszközökből áll, amelyek nem rendelkeznek megfelelő biztonsági felügyelettel és védelemmel; ezeket a területeket az EY sérülékenységi zónának, vagy „vakfoltoknak” nevezi.

Vakfoltok: vezetői aggodalmak

A megkérdezett kiberbiztonsági vezetők több mint kétharmada azt mondta, hogy a szervezeten belüli vakfoltok jelentik a legnagyobb veszélyt, mert ezekre a szakembereknek nincs megfelelő rálátásuk. Ezek a vakfoltok ösztönzik a támadókat arra, hogy kevésbé védett belépési pontokon keresztül hatoljanak be, majd a vállalati hálózatok belsejében mozogjanak tovább.

Miért változtat a helyzetet az MI megjelenése?

„A mesterséges intelligencia megjelenése a kibertámadásokban új helyzetet teremtett, amelyre a legtöbb cég nincs teljesen felkészülve. Ma már nem elegendő kizárólag a legfontosabb rendszereket védeni: a teljes digitális működés biztonságát kell garantálni. Erre pedig akkor lesznek képesek, ha fel tudják mérni, milyen fenyegetést jelenthet egy MI-vezérelt hackertámadás a szervezetükre nézve” – mondta Erik Slooten, az EY AI Confidence partnere.

Az EY szerint a hagyományos, elsősorban a feltörési kísérletek utáni helyreállításra koncentráló megközelítés már nem elegendő. A döntéshozóknak világosan meg kell határozniuk, hogy egy súlyos kibertámadás esetén mely üzleti folyamatokat kell mindenképpen működőképesen fenntartaniuk annak érdekében, hogy ügyfeleiket továbbra is ki tudják szolgálni.

Ajánlások: mire érdemes fókuszálni a következő hónapokban?

Zala Mihály, az EY partnere azt javasolja, hogy a vállalatok a következő 12–18 hónapban elsősorban a következő területekre összpontosítsanak:

  • a teljes eszközállomány jobb átláthatóságára;
  • a legfontosabb biztonsági hiányosságok megszüntetésére;
  • MI-alapú védelmi megoldások bevezetésére;
  • a külső partnerek és a hálózati infrastruktúra fokozott védelmére.

Zala szerint azok a cégek lesznek felkészültebbek a következő évek kihívásaira, amelyek a biztonságot a teljes szervezet működésének részévé teszik, és nem csupán technológiai feladatként kezelik.

Következmények

Az EY elemzése rávilágít arra, hogy az MI-technológiák terjedése nemcsak új lehetőségeket hoz a védelemben, hanem a támadók módszereit is fejleszti. A vállalatok számára ezért stratégiai fontosságú a vakfoltok feltérképezése és a kockázatok csökkentése, különösen a hálózati kapcsolatokon és külső partnereken keresztül terjedő veszélyek esetén.