Egy szerda reggel közzétett felmérés szerint a vezetők jelentősen gyakrabban bíznak a mesterséges intelligenciában (AI), mint saját ítélőképességükben — arányuk megközelíti a dolgozói szint kétszeresét.
Mit mutatnak a számok?
A Charter nevű munkahelyi kutatással és médiával foglalkozó cég felmérése alapján az AI-használóként definiált megkérdezettek körében 32,8%-uk jelezte, hogy jobban bízik az AI-ban, mint a saját ítélőképességében. Ez nagyjából kétszerese annak az aránynak, amelyet az egyéni hozzájárulók (individual contributors) jeleztek: náluk ez az arány 16,3%.
A középvezetők (managerek) ennél is magasabb arányt mutattak: 34,8%-uk nyilatkozott úgy, hogy az AI-t jobban bízza, mint saját döntését.
A felmérés részletei
Charter augusztusban 5 002 amerikai irodai dolgozót kérdezett meg olyan vállalatoknál, amelyek legalább 100 alkalmazottal rendelkeznek, és ahol a megkérdezettek azt mondták, hogy használnak mesterséges intelligenciát a munkájuk során. A mintában 2 952 egyéni hozzájáruló, 1 547 menedzser és 503 vezető szerepelt — a vezetők kategóriájába alelnökök, C-suite szintű vezetők, tulajdonosok és alapítók tartoznak.
Miért fontos ez?
A jelentés szerzői a jelenséget "kognitív áthárításnak" (cognitive offloading) nevezték: ez azt jelenti, hogy eszközöket — például AI-t — használnak a mentális erőfeszítés csökkentésére. A szerzők rámutatnak, hogy különösen aggasztó, ha a legtapasztaltabb pozícióban lévők ezt teszik gyakrabban, mert a vezetők döntései széles körben hatnak a szervezetre.
Brian Elliott, a jelentés társszerzője, korábbi Slack-vezető és jelenleg a Charter executive-in-residence pozícióját betöltő szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a vezetőkre rendkívüli nyomás nehezedik, hogy gyorsan és magabiztosan válaszokat adjanak. Szerinte az AI rövid távon könnyen segít ezen: "az AI nagyon jól illeszkedik ahhoz a 'ritkán tévedek, soha nem habozok' hozzáálláshoz, amely sok vezetőre jellemző."
Elliott példaként említette, hogy vannak technológiai vezetők, akik hétvége alatt AI segítségével készítenek termékprototípusokat, majd azt várják, hogy a csapatok gyorsan működő termékké alakítsák azokat, anélkül, hogy felmérnék a háttérben lévő összetettebb munkát. "Az AI nagyon jó abban, hogy kivonatos, vezetői összefoglalót adjon — de nem feltétlenül ad pontos, részletes választ arra a konkrét problémára, amellyel egy egyéni hozzájáruló nap mint nap szembesül." — foglalta össze.
Korlátok és egyéb eredmények
A Charter felmérése a vezetők önbevallott AI iránti bizalmát méri, nem azt, hogy a válaszadók ténylegesen követik-e az AI javaslatait fontos döntések meghozatalakor. A jelentés általánosságban pozitívnak találta az AI munkahelyi potenciálját: az AI-használók 42,7%-a azt mondta, hogy az AI javította mind a munkájukat, mind a személyes életüket.
Ugyanakkor a kutatók külön kvalitatív interjúkban (91 dolgozóval) kiemelték az AI miatti munkahelyi bizonytalanságot: minél ügyesebbek a dolgozók az AI használatában, annál inkább látják, hogy mennyi mindent lehet emberi közreműködés nélkül elvégezni. Ez egyfajta tartós feszültséget idéz elő a munkavállalók számára.
Brian Elliott szerint a vezetők többsége viszont mentes ettől az aggodalomtól: "A valószínűsége annak, hogy megjelenik egy AI-vezette vezérigazgató és átveszi egy cég irányítását, rendkívül alacsony."
Következtetés
A Charter adatai alapján az AI iránti bizalom aránya a szervezet hierarchiájának különböző szintjein jelentősen eltér: a vezetők és a menedzserek körében nagyobb a hajlandóság az AI-re támaszkodni, mint az egyéni hozzájárulók között. A szerzők figyelmeztetnek, hogy ez a jelenség kockázatokat rejthet magában, ha a vezetők tapasztalatukat és helyzetismeretüket algoritmusokra cserélik ahelyett, hogy kritikusan értékelnék az AI válaszait.
