Az uniós ombudsman vizsgálatot indított annak megítélésére, hogy az Európai Bizottság megfelelő eljárást követett-e, amikor Jim Hagemann Snabét, a Siemens igazgatóságának elnökét ipari MI-ügyi különmegbízottá nevezte ki. A vizsgálat hátterében civil szervezetek kifogásai állnak, amelyek szerint Snabe összeférhetetlensége veszélyeztetheti a megbízott függetlenségét és pártatlanságát.
Ki a kinevezett és mit tesz a poszt?
Jim Hagemann Snabe a Siemens igazgatóságának elnöke. Az uniós különmegbízotti pozíciót díjazás nélkül tölti be, megbízatása 2027 márciusának végéig szól. Feladatai közé tartozik jelentések készítése többek között az MI-infrastruktúra, a legfejlettebb MI-technológiák és az ipari alkalmazások elterjedésének kérdéseiről. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a különmegbízott munkája nyilvános jelentések formájában történik, így bárki ellenőrizheti.
Civil szervezetek aggályai
A Transparency International, a Corporate Europe Observatory, a LobbyControl és a Good Lobby együttesen emeltek kifogást a kinevezéssel kapcsolatban. A szervezetek június 10-én fordultak az Európai Bizottsághoz aggályaikkal, és azt állítják, hogy nem kaptak választ. A kritika lényege, hogy Snabe Siemensnél betöltött vezető szerepe és a vállalat lobbitevékenysége ütközést okozhat a közérdek és a különmegbízotti szerep között.
Miért különösen kényes a Siemens szerepe?
A Siemens a közlemény szerint jelentős lobbierőt képvisel Brüsszelben. A vállalat aktívan támogatta azt a módosítást, amely eltávolította volna egyes gépeket az EU mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályának bizonyos előírásai alól; ezt a könnyítést az uniós jogalkotók a nyáron elfogadták, és így része lett az új szabályozásnak. Emellett a Siemens tagja az European Tech Creators nevű új brüsszeli lobbiszervezetnek, amelynek tagjai között szerepel többek között az SAP, az ASML, a Mistral, az Airbus, az Ericsson, a Nokia és a BMW. A szervezet személyes találkozót is folytatott Ursula von der Leyennel, és negyedéves egyeztetést tervez az Európai Bizottság elnökével.
Átláthatósági kérdések
A Bizottság ugyanakkor több, a kinevezéshez kapcsolódó dokumentum kiadását megtagadta európai parlamenti képviselők és a Politico számára. Ez a visszautasítás tovább növeli a vitát arról, hogy mennyire átlátható módon hozták meg a döntést. Az uniós ombudsman határidőt szabott a Bizottságnak: válaszát és indoklását legkésőbb 2026. szeptember 29-ig kell benyújtania.
Nemzetközi kontextus
A kérdéses kinevezés egy szélesebb uniós aggodalmi környezetbe illeszkedik, amely az EU és az Egyesült Államok között az MI-fejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó befektetések mértéke tekintetében fennálló különbségekre is felhívja a figyelmet. Ezzel kapcsolatban a The Wall Street Journal elemzése olyan összehasonlítást tett, amely az európaiak számára kényelmetlennek nevezhető, utalva arra, hogy az amerikai és más globális szereplők által megvalósított óriási beruházások hatásai másként jelentkeznek a piacokon.
Hogyan tovább?
Az ombudsmani vizsgálat célja annak felmérése, hogy a Bizottság eljárása megfelel-e az átláthatóság és az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó uniós normáknak. A döntés és a kapcsolódó dokumentumok kiadásának módja befolyásolhatja a közvélemény és a jogalkotók bizalmát abban, hogy a szabályalkotás és a tanácsadás során a közérdek érvényesül-e. A Bizottság érdemi válaszát a szeptemberi határidőig várják.
