Wall Street hangjai egyre nyíltabban fogalmazzák meg: a mesterséges intelligencia (MI) infrastruktúra kiépítése mögötti költekezés sok helyen nem tűnik fenntarthatónak — különösen, ha azt adóssággal finanszírozzák.
Mekkora a különbség költség és bevétel között?
Elemzések szerint hatalmas szakadék nyílik az MI‑infrastruktúra kiadásai és az ebből várható bevételek között. A Gartner előrejelzése szerint az MI‑szolgáltatók 2030‑ig mintegy 7 billió (trillion) dollárt költenek majd infrastruktúrára, miközben ugyanebben az időszakban legfeljebb 3,6 billió dollár bevétel érkezhet ebből a tevékenységből.
Gartner további figyelmeztetése szerint ha a befektetési ütem fennmarad, több mint 4 billió dollárnyi MI‑infrastruktúra beruházás kerülhet leírások kockázatába 2032 végéig. A kutatóintézet azt is jósolja, hogy a specializált MI‑felhőszolgáltatók, az úgynevezett neocloudok több mint 80 százaléka nem marad független 2030‑ra.
Konkrét jelek a piacról
Példaként említik a CoreWeave‑t, az egyik legnagyobb neocloudot, amely erős kapcsolatban áll a Nvidia céggel. A társaság részvényeinek és kötvényeinek árfolyama több napos eladási hullámot élt át: a hozamok 15 százalék fölé emelkedtek, a részvényárfolyam 15,5 százalékkal esett, majd részben helyreállt miután Jensen Huang, a Nvidia vezérigazgatója nyilvánosan kiállt a cég mellett.
Finanszírozás: egyre nagyobb rész jön hitelből
Korábban a pénzpiacok szereplői azt mondták, hogy ha az MI‑építkezés készpénzből történik, nincs baj. A helyzet mostanra megváltozott: a beruházások körülbelül egyharmadát tőkeberuházásként nem készpénz, hanem adósság finanszírozza, és a tőkepiaci aktivitás erősen fogyni látszik.
A Financial Times adatai szerint a globális MI‑hez kapcsolódó adósságkibocsátás szeptember 2026‑ban 23 milliárd dollárra zuhant a júniusi 113 milliárdhoz képest. A bankok visszahúzódnak a koncentrációs kockázatok elkerülése miatt: Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója is elismerte, hogy bankja szigorít a hiteleken.
Infrastruktúra‑projektek és szolgáltatók is nehézségekbe ütköznek: mintegy 18 milliárd dollárnyi banki hitel egy Oracle adatközpont kampuszhoz „streszszetté” vált, míg a Nvidia által támogatott Firmus nevű MI‑felhőszolgáltató visszavonta az IPO tervét, amely több mint 30 milliárd dolláros értékelésre törekedett.
A felhasználói oldalon lassú az átalakulás
Az állandó költekezés mögött az a feltételezés áll, hogy a számítási teljesítmény iránti kereslet soha nem apad. Ez a feltevés azonban sérülékeny: Ioannis Antonoglou, a Reflection AI társalapítója a Semafornak azt mondta, hogy a vállalatoknak „egy évtizedre vagy két évtizedre” lehet szükségük ahhoz, hogy működésüket alapvetően átformálják az MI köré. Ez azt jelenti, hogy a ma költségesen megépített kapacitásokból származó bevételek megszilárdulása lassan, évtizedek alatt történhet meg.
Ugyanakkor azok a cégek, amelyek gyorsan alkalmazzák az MI‑t, egyre hatékonyabban használják az eszközöket: áttérnek kevésbé számításigényes megoldásokra, például nyílt súlyú (open‑weight) modellekre, hogy csökkentsék a költségeket.
Ellenpélda: Anthropic
Az optimistább hangok közé tartozik az Anthropic: a vállalat legfrissebb pénzügyi adatai szerint a harmadik negyedévben pozitív szabad pénzáramlást ért el, és bevételei csaknem 50 százalékkal nőttek az április–júniusi időszakhoz viszonyítva. Ugyanakkor még az ilyen gyors növekedés sem tart örökké, és a tempó lassulása várható.
Következmények a piacokra nézve
A hitelből finanszírozott MI‑kiépítés problémája nem csak a technológiai befektetőket érinti: a részvénypiac és az egész gazdaság egyre erősebben kötődik az MI‑boomhoz. Ha az MI‑fogadás nem térül meg, az komoly piaci és gazdasági következményekkel járhat.
Összességében a jelenlegi adósság‑ és beruházási pálya mellett a piac szereplői egyre kevésbé biztosak abban, hogy a befektetések megtérülnek, és a finanszírozás beszűkülése már most látványos kockázatokat hoz a felszínre.
