A mesterséges intelligenciába áramló beruházások és a magas költségvetési hiányok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a világ megtakarításaira, ami tovább emelheti a reálkamatokat és a kötvényhozamokat – írja friss blogbejegyzésében Zsiday Viktor közgazdász, befektetési szakember. Szerinte a folyamat 2027-ben vagy 2028-ban tetőzhet, és valószínűleg recesszió vagy az államadósságok finanszírozása körüli piaci pánik vethet véget neki.
Zsiday úgy látja, hogy minden évtizednek megvolt a maga meghatározó gazdasági folyamata: az 1970-es éveknek az infláció, az 1980-asoknak a dereguláció és a szabadversenyes kapitalizmus, az 1990-eseknek a dotkomlufi, a 2000-eseknek a hitelbővülés, a 2010-eseknek pedig a jegybanki beavatkozások és a nulla közeli kamatok. A 2020-as éveket ezzel szemben a mesterséges intelligencia terjedése és a reálkamatok emelkedése jellemzi.
Verseny a megtakarításokért
A hozamok emelkedését kezdetben a koronavírus-járvány utáni ellátási zavarokhoz kapcsolódó inflációs sokk indította el. Zsiday szerint mára az AI-beruházások váltak a folyamat fő hajtóerejévé. A technológiai fejlesztések hatalmas tőkeigénye és az állami hiányok együtt kötik le a rendelkezésre álló forrásokat, miközben Kínán kívül nem áll rendelkezésre elegendő megtakarítás.
Értelmezése szerint a reálkamatok emelkedése jelenleg elsősorban a megtakarítások és a beruházási igény közötti eltérés következménye, nem pedig az államadósságok fenntarthatóságával kapcsolatos félelmeké. A hozamok azonban tovább emelkedhetnek, amíg a dráguló finanszírozás ki nem kényszerít egy fordulatot.
Ezt több tényező is kiválthatja: az AI körüli beruházási láz csillapodása, a háztartási megtakarítások növekedése, az államadósság finanszírozása miatti pánik, vagy a kamatérzékeny ágazatokból kiinduló recesszió. Zsiday a finanszírozási pánikot és a recessziót tartja a legvalószínűbb kimenetelnek.
Érvelése szerint az AI-fejlesztők olyan versenyben vesznek részt, amelyben a győztes minden előnyt megszerezhet, ezért a kamatköltségek egyelőre másodlagosak számukra. A háztartások viszont jellemzően csak jelentős tőzsdei esés vagy gazdasági visszaesés hatására növelik számottevően megtakarításaikat.
A fordulat lehetséges következményei
Zsiday szerint 2026 végére a reálkamatok már elég magasak ahhoz, hogy visszafogják az AI-n kívüli ágazatok növekedését, a fejlett gazdaságokban mégis inkább újragyorsulás látható. Ez arra utalhat, hogy a trend folytatódik, de már előrehaladott szakaszban jár. A szakember a technológiai óriások – például a SpaceX és a vezető AI-cégek – nagyszabású tőzsdei bevezetéseit is ilyen jelzésként említi, mivel az ilyen események történelmileg gyakran egy-egy gazdasági korszak végéhez közeledve jelentek meg.
Ha a magas hozamok recesszióhoz vezetnek, azt Zsiday szerint lassú, tartós stagnálás követheti, alacsonyabb inflációval és reálkamatokkal. Az állami költségvetések mozgástere ekkor már szűk lehet, a háztartások pedig kénytelenek lehetnek többet félretenni. Ebben a környezetben az inflációkövető állampapírokat az elkövetkező évek legbiztonságosabb befektetései közé sorolja.
A befektetési szakember ugyanakkor arra számít, hogy a hozamok a fordulópont előtt még tovább emelkedhetnek. Jelenlegi várakozása szerint a kötvénypiaci feszültség és egy esetleges pánik 2027-ben vagy 2028-ban érheti el a csúcspontját. Az írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak.



