Biztonság

A közös API-kulcsok miatt 69%‑nyi vállalatnál sérül az AI‑ügynökök hitelesítése, mutatja a VentureBeat felmérése

A VentureBeat júniusi 2026-os Pulse Research hulláma szerint 107 vállalati válaszadó közül 74 szervezet, vagyis 69% jelezte, hogy AI‑ügynökeik megosztott hitelesítő adatokkal futnak.

A közös API-kulcsok miatt 69%‑nyi vállalatnál sérül az AI‑ügynökök hitelesítése, mutatja a VentureBeat felmérése

VentureBeat júniusi Pulse Research felmérése szerint a 107, több mint 100 fős szervezetből álló minta 69%-a jelzett legalább egy olyan bevezetést, ahol AI‑ügynökök megosztott hitelesítő adatokat használnak. A kérdésfeltevés több választ is megengedett, de deduplikálva 74 vállalat — azaz a minta 69%-a — adott olyan választ, amelyben szerepelt a hitelesítő adatok megosztása.

A megosztott API‑kulcsok vagy kölcsönzött emberi/szolgáltatás‑fiók hitelesítő adatok következménye egyszerű: ha az egyik ügynök kompromittálódik, a támadó azonnal hozzáfér a kulcs által érintett összes munkafolyamathoz és jogosultsághoz. A vizsgálati nyom pedig gyakran elvész a hitelesítő szinten, mert ugyanazon fiók alatt több ügynök működik, így nem marad egyértelmű nyilvántartás arról, melyik ügynök mit tett.

Incidensek és majdnem‑incidensek

A válaszadók 54%-a számolt be, hogy már volt ügynökbiztonsági incidens vagy majdnem‑incidens a szervezetnél: 18% erősítette meg a tényleges incidenst, 36% pedig észlelt egy közeli hibát, amit sikerült megállítani. A szervezetek többsége a lánc utolsó vezérlőpontján állítja meg az eseményeket, de a többi adat rámutat, hogy ez a margó vékony.

Kiépítetlen a kimondott védelem: az identitás és izoláció hiánya

Csak a cégek 32%-a ad minden AI‑ügynöknek saját, korlátozott, menedzselt identitást. 48% szerint egyes ügynökök rendelkeznek ilyennel, míg további 32% azt mondta, hogy az ügynökök többsége megosztott API‑kulcsokon vagy kölcsönzött emberi/szolgáltatás‑fiók hitelesítő adatokon fut. (A kérdésre többen többet jelölhettek meg, ezért az összegek nem adódnak ki egyből.)

A megosztott hitelesítő adatok különösen veszélyesek, mert egyetlen kompromittált kulcs több ügynök jogosultságait örökíti tovább. Ezen túlmenően más kutatások szerint a gépi identitások aránya az emberi identitásokhoz képest magas (CyberArk adataira hivatkozva 82 gépi identitás jut egy emberre), és az ügynökök a leggyorsabban növekvő kategória.

Méret és kockázat: nagyobb cégeknél gyakoribb az incidens, kevesebb az izoláció

A felmérésben az incidens‑ráták vállalati méret szerint eltérnek: 101–1 000 fő között az incidensek aránya 49%, míg az 1 000‑nél nagyobb szervezeteknél ez 63%-ra ugrik. Ezzel párhuzamosan a legmagasabb kockázatú ügynökök sandboxolása (izolálása) ritkább a nagyobb szervezeteknél: 101–1 000 fős cégeknél 35% a sandboxolás aránya, az 1 000 fölötti kategóriában viszont 20%.

A nagyobb szervezetek több ügynököt futtatnak több rendszeren, ami több incidenshez vezet, ugyanakkor az izolációs réteg — az, ami érdemben korlátozza a károkat, ha az első két védelmi vonal megbukik — ritkábban van megfinanszírozva vagy kivitelezve.

Beszerzési hullám: nagy felvásárlások és termékbevezetések

Az ügynökök identitás‑ és izolációs rétegére irányuló kereslet az elmúlt évben jelentős felvásárlásokkal és termékfejlesztésekkel párosult. Palo Alto Networks lezárta a CyberArk felvásárlását 2026. február 11‑én, összesen 21,1 milliárd dollárnyi elszámolással; a bejelentés tavaly júliusban nagyjából 25 milliárd dolláros ügyletként indult, és ez a vállalat történetének legnagyobb tranzakciója volt.

CrowdStrike 740 millió dollárért megszerezte a futásidejű jogosultságkezelő platformot, a SGNL‑t, és június 15‑ig szállította az első terméket a szerződésből: Continuous Identity for AI Agents néven. A CrowdStrike a SGNL integrációját kevesebb mint egy év alatt végezte el; az új termék valós időben igazolja minden ügynök műveletét annak alapján, ki a tulajdonos, ki indítja a hívást és milyen a végpont kockázati állapota.

Cisco május 4‑én bejelentette az Astrix Security (nem‑emberi identitásra specializálódott cég) felvásárlási szándékát egy körülbelül 400 millió dolláros ügyletként.

Ezek a felvásárlások pontosan azt a réteget célozzák, amelyet a felmérés szerint sok vállalat még nem épített ki: az identitás‑ és izolációs kontrollokat az ügynökök szintjén.

A modell‑szolgáltatók mint első védelmi vonal

A megkérdezettek 82%-a jelölt meg egy szolgáltató‑natív vagy hyperscaler kontrollt mint elsődleges agent biztonsági réteget. OpenAI beépített védőkorlátai vezetik a listát 51%-kal, Google Cloud 36%-kal, Microsoft Azure (Purview és Copilot Studio DLP) 35%-kal, Anthropic menedzselt‑ügynök vezérlői pedig 29%-kal.

A célzott, kifejezetten ügynökbiztonsági megoldások jelenléte alacsonyabb: Palo Alto Networks Prisma AIRS 7%, CrowdStrike 6%, Okta for AI Agents 4%, Zenity és a dedikált non‑human identity szereplők 3%‑on. Microsoft Entra Agent ID identitásspecifikus kontrollként 13%-kal a legmagasabb penetrációt érte el a hyperscalerek között, de még ez is a negyedik helyen kívül van.

A beépített eszközök gyakran ingyenesen, alapértelmezetten érkeznek, és általában prompt‑ és output‑szűrést nyújtanak. Ezek hasznosak, de nem biztosítanak egyedi, scope‑olt identitást az ügynököknek és nem izolálják őket sandboxokban — pedig ezek a kontrollok járulnak hozzá leginkább az incidensek utáni vizsgálathoz és kárcsökkentéshez.

Mit tehetnek a biztonsági igazgatók ma?

A szerző három gyakorlati lépést javasol:

  1. Készítsenek leltárt minden ügynök hitelesítőjéről még az üzleti negyedben: térképezzék fel, mely ügynökök osztanak meg kulcsokat, és melyek futnak kölcsönzött emberi vagy szolgáltatás‑fiók hitelesítőkkel. A cél nem feltétlenül az egy hitelesítő/ügynök arány, hanem a megosztott és kölcsönzött hitelesítők eltörlése.

  2. Sandboxolják a legkockázatosabb ügynököket először: az izoláció a legkevesebbszer alkalmazott, de a leghatékonyabb kontroll a kiterjedés korlátozására, amikor a többi védelmi réteg megbukik. Ez különösen fontos az 1 000‑nél nagyobb szervezeteknél, ahol az izoláció aránya alacsony.

  3. Igazítsák a költségvetést az incidensrátához: a vállalatok egyharmada a biztonsági költségvetés 5%‑át vagy annál kevesebbet fordít ügynökbiztonságra, noha több mint fele már tapasztalt incidenst vagy majdnem‑incidenst. A teljes jelentés részletes bontást ad méret‑sávonként arról, mely csoportok a leginkább expozíciónak kitéve.

Nyitott kérdés

A felmérés egyik lényegi üzenete az igazgatósági szintű dilemmát fogalmazza meg: ha ma délután kompromittálnának egy AI‑ügynököt, milyen rendszerekhez férne hozzá, és mely hitelesítőket tartaná a kezében? A 69%‑nyi szervezet, amely megosztott hitelesítőkkel futtatta ügynökeit, erre a kérdésre gyakran csak vállrándítással tud válaszolni — a nyom a kulcsnál elvész.

A VentureBeat Q2 Agentic Security teljes jelentését a VB Transform rendezvényen mutatják be 2026. július 14–15‑én Menlo Parkban (Hotel Nia). A jelentés részletes vendor‑mátrixot, iparági bontásokat és a nyers adatokat tartalmazza, amelyek alátámasztják a fent ismertetett megállapításokat.