A Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements, BIS) legutóbbi éves jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia (MI) körüli befektetési hullám jelentős gazdasági kockázatokat rejt magában. A bázeli intézmény — amelynek aggodalmait a Reuters ismertette — nem elsősorban a beruházások nagysága miatt aggódik, hanem amiatt, mi történik, amikor a költekezés eléri a csúcspontját.
Mi zajlik ma a piacon? Konkrét adatok
A BIS szerint a folyamat lendülete rendkívüli: 2026 második negyedévében az amerikai félvezetőgyártók részvényei 75 százalékos emelkedést értek el. Az emelkedés mögött részben az áll, hogy a nagy felhőszolgáltatók egyre nagyobb beruházásokat jelentenek be, ami a verseny miatt ellátási szűk keresztmetszeteket és chiphiányt idézett elő.
A jelentés említi, hogy az öt legnagyobb szereplő idei AI‑beruházása megközelíti az 1000 milliárd dollárt, és a Goldman Sachs becslése szerint a kumulált beruházások összege 2031‑ig elérheti a 7600 milliárd dollárt. Egyes piaci szereplők elutasítják a „buborék” kifejezést: Maszajosi Szon, a SoftBank vezetője a jelentés szerint korábban azt mondta, aki buborékról beszél, téved, mert szerinte az AI még csak a kezdetnél tart.
Ugyanakkor a befektetők egy része már kevésbé tekinti automatikusan buboréknak a jelenséget. A Deutsche Bank legutóbbi negyedéves ügyfélfelmérése szerint a „Csodálatos Hét” (Magnificent Seven) néven ismert óriáscégeknél 2021 óta a legalacsonyabb a buborékkockázat észlelt szintje, míg a tágabb amerikai technológiai szektorban a kockázatérzet továbbra is magas.
A félvezetőgyártók pénzügyi eredményei sok helyen valóban erősek: a jelenleg 1250 milliárd dollárra értékelt Micron Technology árfolyama március óta több mint háromszorosára nőtt, ugyanakkor bevételi várakozásai is hasonlóan emelkedtek. Ennek eredményeként a cég előretekintő P/E‑mutatója nagyjából változatlan maradt, nyolcszoros értékével kevesebb mint a fele a két évvel ezelőtti szintnek. A Broadcom és a Qualcomm árazása történelmi összehasonlításban mérsékeltnek tűnik.
A BIS fő kockázatai: fenntarthatóság, kapacitás és kereslet
A BIS fő aggálya a beruházási tempó fenntarthatósága. A jelentés szerint az éles verseny néhány szereplő között oda vezethet, hogy túl sok tőke áramlik olyan projektekbe, amelyek megtérülése bizonytalan. Ha a megtérülési várakozások nem teljesülnek, a kiadások hirtelen visszafogása válhat valósággá, és ez a gyors beruházási fellendülés tartós visszaeséséhez vezethet.
Külön kockázatként említi a BIS az energiatermelés, a villamosenergia‑hálózatok és a memóriachipek kapacitásbeli szűk keresztmetszeteit, amelyek gátolhatják az AI‑projektek bővülését.
A jelentés legdrámaibb figyelmeztetése azonban az, hogy az MI „végső soron felfalhatja önmagát”. Ha a technológia ténylegesen a várt mértékben váltja ki az emberi munkát, a jövedelmek egyre nagyobb hányada áramolhat a munkabérekről az újabb AI‑beruházások felé. Ennek következtében a munkavállalók nemzeti jövedelemből való részesedése csökkenhet, és így kevesebben lesznek képesek megvásárolni a gazdaság termékeit. A BIS hangsúlyozza: a termelékenység növekedése nem feltétlenül technológiai korlátok miatt állhat meg, hanem azért, mert hiányozni fog a beruházások indokolásához szükséges kereslet.
Miért számít ez?
A BIS figyelmeztetése azért fontos, mert az AI‑beruházások mérete és tempója jelentős hatással lehet a globális növekedésre, a munkaerőpiacra és a pénzügyi stabilitásra. Ha a beruházások fenntarthatatlanul gyorsak, az nemcsak a technológiai cégeket, hanem a szélesebb gazdaságot is sebezhetővé teheti az esetleges visszarendeződés idején.
A BIS érvelése tehát nem a technológiai fejlődés tagadására irányul, hanem arra, hogy a döntéshozóknak és a befektetőknek számolniuk kell a kapacitáskorlátokkal, a megtérülési bizonytalansággal és azzal a kockázattal, hogy a kereslet csökkenése visszafogja a további beruházásokat.
