A Portfolio által szervezett AI in Energy 2026 konferencia panelbeszélgetésén a Microsoft, az MVM, az Attrecto, az E.ON és az Energiastratégia Intézet képviselői azt állították, hogy a mesterséges intelligencia és különösen az AI-ágensek gyors elterjedése alapjaiban formálja át az üzleti működést és a munkaerőpiacot. A résztvevők közös konklúziója: az ágensek egyre több rutinfeladatot vesznek át, ami leginkább a junior pozíciókat és gyakornoki feladatokat érinti.
Mit látnak a cégek és szakemberek?
-
Tőzsér Áron, a Microsoft Magyarország energetikai üzletágigazgatója szerint az AI elterjedése jóval gyorsabban zajlott, mint a telefon vagy az interneté; napjainkban számos szolgáltatást már AI-ágensek végeznek, ami jelentős időmegtakarítást jelent. Kiemelte továbbá, hogy az EU-s felhőhasználatra vonatkozó szabályoknak meg kell felelni minden vállalatnak, és ma már megoldható, hogy nagy mennyiségű adatot használjanak a cégek a felhőszolgáltatóknál.
-
Tamáska József, az MVM Csoport általános vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az AI sokszor partnerszerűen beépül a munkafolyamatokba, nem egyszerűen „munkát elvesz” szerepben. Szerinte az AI-átállás elsősorban operációs kérdés: az adattudatosság és adatfegyelem az alap, emellett fontos a kísérletezési kedv és a hibázás megengedése. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabályozás jelentős reform előtt áll az AI hatására.
-
Kiss Gergely, az Attrecto elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt hat hónapban radikálisan megváltozott a szoftverfejlesztők világa az AI miatt; az elméletek gyakorlattá váltak, és egyre több AI-agentet használnak. Rámutatott: az agentek nem csak javaslatokat adnak, hanem végrehajtanak feladatokat, ami gyakorlati előnyöket hoz az üzleti életben. Megemlítette azt a lehetőséget is, hogy agentekre építve akár „zero-employee-company”-k (alkalmazott nélküli cégek) is létrejöhetnek.
-
Karagich Bálint, az Energiastratégia Intézet ügyvezetője az államigazgatási bürokrácia automatizálhatóságára hívta fel a figyelmet, ugyanakkor hangsúlyozta a nemzetbiztonsági és adatvédelmi kockázatokat. Szerinte bár még nem teljes valóság, az agentek már most képesek azokat a feladatokat ellátni, amelyeket korábban gyakornokok végeztek; az USA-ban már látható visszaesés a junior pozíciók számában.
-
Káplár-Zagyi Evelin, az E.ON adatelemző szakértője arra figyelmeztetett, hogy nem minden folyamatot kell AI-val megoldani; sok esetben egyszerűbb automatizálási megoldások is megfelelnek. Kiemelte az AI-governance jelentőségét: komoly megfelelés- és auditcsapatokra van szükség, hogy az AI-fejlesztések biztonságosak és megfelelők legyenek. Véleménye szerint hosszabb távon az AI kiválthatja az emberi erőforrásokat, de jelenleg elsősorban támogató szerepet tölt be, és a gyakornoki munkák kiváltása lesz az elsődleges irány.
Miért fontos ez a gyakorlatban?
A panel résztvevői szerint az ágensek átveszik a „kulimunkát”, így az IT-szakemberek és más dolgozók erőforrásait magasabb hozzáadott értékű feladatokra lehet fordítani — például maga az agentek fejlesztése. Ugyanakkor az AI-bevezetés sikere nem csupán technológiai kérdés: adatfegyelem, szabályozás, biztonság és megfelelés szükséges feltételek.
Következmények a munkaerőpiacra és az oktatásra
A panel résztvevői egybehangzóan állították, hogy az AI elterjedése át fogja alakítani a munkaerőpiac szerkezetét; a junior pozíciók visszaesése nyomán az oktatási rendszereknek és a képzési gyakorlatoknak is alkalmazkodniuk kell. Emellett felmerülnek nemzetbiztonsági és adatvédelmi kérdések, különösen a közigazgatásban tervezett automatizáció esetén.
Összegzés
A konferencia tanulsága szerint az AI-ágensek gyorsan veszik át a rutinszerű, alacsony hozzáadott értékű feladatokat, ami rövid távon a gyakornoki és junior pozíciók csökkenését eredményezheti. A sikeres bevezetéshez azonban erős adatfegyelem, AI-governance, biztonsági intézkedések és szabályozási keretek szükségesek, továbbá kulturális váltás a kísérletezés és hibázás elfogadásában.
