Iparág

Az online láthatóság átalakulása: már nem a kattintás, hanem az AI-általi idézés számít

A főszereplő Varju János, az INTREN digitális ügynökség szakértője, aki az idei Digital-Media Hungary konferencián ismertette az online láthatóság átalakulását.

Az online megjelenés mércéje gyökeresen változik: a hagyományos keresőoptimalizálás (SEO) idején a cél elsősorban a kattintások megszerzése volt, az AI-vezérelt keresés korszakában viszont sokkal fontosabbá válik, hogy egy márkát a mesterséges intelligencia idézhető forrásként kezeljen. Erről beszélt Varju János, az INTREN digitális ügynökség szakértője a Digital-Media Hungary konferencián.

Mi változott a keresésben?

A korábbi modellben a felhasználók találati listákból választottak és a weboldalak forgalma tükrözte a láthatóságot. Ma az AI-rendszerek sok esetben közvetlen, kész válaszokat adnak a keresőfelületen, így a felhasználók gyakran el sem jutnak a forrást tartalmazó weboldalakra. Varju megfogalmazásában a kereső korábbi „könyvtáros” szerepe átalakult tanácsadóvá: a rendszerek feldolgozzák a tartalmakat és saját választ állítanak össze.

Ennek következménye, hogy bár a megjelenések száma növekedhet, a weboldalakra irányuló kattintások és a hagyományos forgalom csökkennek. Emiatt a vállalatok számára új célok adódnak: nem elég kattintásokat gyűjteni, el kell érniük, hogy az AI hiteles forrásként hivatkozzon rájuk.

A hitelesség szerepe

Varju hangsúlyozta, hogy az AI nem egyszerűen azt fogadja el igaznak, amit egy márka saját magáról állít. A rendszerek az internet egészének visszajelzéseit vizsgálják: sajtómegjelenéseket, közösségi visszajelzéseket, felhasználói értékeléseket és független platformokon szerzett referenciákat is figyelembe vesznek. Ha a külső jelzések ellentmondanak a vállalati állításoknak — például erős marketingkommunikáció mellett gyenge felhasználói értékelések jelennek meg — az AI nem fogja hitelesnek tekinteni a márkát.

A tartalom minősége önmagában kevés. Fontos szempont még, hogy a téma kapcsolódik-e valódi felhasználói keresésekhez, naprakész-e az információ, és tartalmaz-e konkrét, mérhető adatokat. Varju szerint az AI „különösen jól reagál a számokra és a konkrét adatokra”, ezért saját kutatások, statisztikák és mérhető eredmények jelentősen növelhetik annak esélyét, hogy egy márka megjelenjen az AI-válaszokban.

Hogyan dönt az AI, kit idézzen?

Az AI-alapú keresőfolyamat több lépésből áll: a rendszerek feltérképezik a webet, azonosítják a releváns márkákat, majd konkrét kérésekhez kapcsolódóan releváns forrásokat keresnek — ezt a folyamatot gyakran retrieval augmented generation (RAG) néven említik. A végső lépésben eldől, hogy az adott forrást érdemes-e hivatkozásként megjeleníteni a generált válaszban.

Varju felhívta a figyelmet arra is, hogy az AI-modellek között jelentős működési különbségek vannak: egyes megoldások a korábban betanított tudásukra támaszkodnak, mások a friss online tartalmakat vagy a hagyományos keresőindexeket előnyben részesítik. Ennek megfelelően a márkák nem optimalizálhatnak kizárólag egyetlen platformra — átfogó, következetes digitális jelenlétre van szükség.

Mire érdemes koncentrálniuk a vállalatoknak?

  • Külső hitelesség építése: sajtómegjelenések, független értékelések és pozitív felhasználói visszajelzések növelik az esélyt az AI-általi idézésre.
  • Adatvezérelt tartalom: saját kutatások, statisztikák és mérhető eredmények növelik a megbízhatóságot.
  • Naprakész és releváns információk: az AI a friss, a felhasználói keresésekhez köthető tartalmakat preferálja.
  • Sokcsatornás jelenlét: különböző AI-rendszerek eltérően működnek, ezért nem érdemes csak egy platformra fókuszálni.

Varju összegzése szerint a jövőben azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek nemcsak láthatóak az interneten, hanem valóban idézésre méltó, külső bizonyítékokkal alátámasztott forrásokként jelennek meg az AI-generált válaszokban.